Aki szívvel-lélekkel végzi, nem fizet rá

Varsád határában, Rudolfmajorban takaros gazdaságban tevékenykedik Bognár Péter szüleivel együtt. A fiatalember eredetileg nem gazdálkodónak, pláne nem állattartónak készült, de édesapja, Bognár Ferenc mellett belerázódott a munkába. Azóta szinte minden tanfolyamot elvégzett, még az aranykalászos gazda címet is megszerezte, hogy megtanulja a munka minden fázisát.

Hatvan anyatehenet és a szaporulataikat, emellett ezer fölötti anyajuhot és a bárányaikat tartják, nevelik a majorban. Ez utóbbit a magyar merinói törzstenyészet is számon tartja. Ehhez kapcsolódik több száz hektár legelő, szántó, rét. Az állatok tavasztól ősz végéig kint vannak a legelőkön, hiszen sok olyan dombos területük is van, ahol kaszálni úgy sem lehetne, mondta Bognár Péter.

A széna kaszálása, bálázása nagyon fontos munka, hiszen az állatok éves takarmányának egy részét gyűjtik be a nyáron. Sajnos az idén eddig csak az első kaszálásnál tartanak, nagy a szárazság, a fű alig nő. A tavalyi – hasonló időszakhoz viszonyított – szénamennyiségnek a kétharmadát sikerült eddig lebálázniuk.

– Ha éppen nem bálázunk, akkor a napraforgóban, kukoricában van munka, most éppen a kultivátorozás.

A kérdésre, hogy naponta hány órát dolgoznak, Bognár Péter elmondta, sokszor napi tizenhatot is. Igaz, ebben van az is, amikor csak adminisztrációs feladatot végeznek. Persze ez is nagyon fontos, hiszen a feladatokat tervezni kell, a támogatások miatt rengeteg adatszolgáltatást kell készíteni, beküldeni. A terményekre szerződéseket kell kötni.

Természetesen munka jut családon belül is mindenkinek, de szükség van alkalmazottakra is, bár egyre nehezebb hozzáértő állattartót vagy akár traktorost is találni, mondta a gazdálkodó. Szinte mindent gépesítettek, de a kézi erőre is nagy szükség van.

– Hogy megéri-e ennyit dolgozni? – A kérdésre Bognár Péter elmondta, aki ebbe született bele, az ezen nem is gondolkodik. Valóban sok a munka, de a különböző támogatásokkal – az ökológiai támogatást is elnyerték a legelőikkel – összességében megéri gazdálkodni. Az elmúlt évben a bárányok felvásárlási ára is emelkedett. Aki szívvel-lélekkel teszi a dolgát, az nem fizet rá, de érteni kell hozzá. Nagy rizikó a szerződések megkötése is, hiszen kora tavasszal még senki nem tudja, milyen lesz az időjárás, lesz-e sok kukorica, napraforgó és a kereskedő által akkor éppen kínált ár mennyire válik be.

Ellenőrzik az állományt

A törzsállománnyal rendelkező juhászatot rendszeresen ellenőrzik. Mintát vesznek az anyából, majd a bárányokból. Ha nem egyezik a genetika, akkor akár ki is zárhatják a törzstenyészetből az állományt. Egyéves korukban minősítik a hím- és a női ivarú egyedeket, mérik a súlyt, a nagyságot, a gyapjú hosszát, minőségét, a bárányka súlygyarapodását. Kilencven és száz között pontoznak, kilencvenháromtól van az A-minősítés, ez alatt a K-minősítés. A törzsállományban csak A-minősítéssel rendelkező apaállatok lehetnek. Nem véletlen tehát, hogy a törzsállománnyal rendelkező juhászatok a feltételek biztosítására külön pályázhatnak is. A Bognár családnak egyszerre több nyája is van, hiszen külön legeltetik a törzsállományt és külön az árutermelő állományt. Az ellések megint pluszfeladatot adnak, akkor szinte az egész család talpon van.

Borítókép: Bognár Péter kaszálja a vágásérett füvet, finom széna lesz belőle