Most dől el, lesz-e jó diótermés az idén

Immár második éve keseríti meg a termelők életét a dióburok-fúrólégy okozta kár a diófákban. Július közepétől már látszani fog, hogy barnul el a gyümölcsöt körülvevő burok, melyben sajnos nem lesz termés. Több olvasónk is kérte, írjuk meg, hogyan lehetne védekezni a kártevő ellen.

Tolna megyében egyébként kétszáznegyven hektáron található dióültetvény. A nagyobb ültetvények elsősorban árutermelésre létesültek. Ezek termését csak akkor lehet megfelelő haszonnal értékesíteni, exportálni, ha az előírt minőségi elvárásoknak megfelelnek. Ez többek között csak akkor lehetséges, ha a diófát károsító betegségek ellen szakszerűen tudnak védekezni. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a betegségek felismerése, mondta dr. Gabi Géza szekszárdi agrárszakmérnök.

A dióburok-fúrólégy július környékén jön elő a fák alatt lévő avarból, ahol áttelelt bábok formájában. A még zöld dióba petéznek, a kikelő nyüvek miatt pedig maga a dióbél megbarnul, ehetetlenné válik. Tehát, aki most elkezd védekezni, esélye van rá, hogy az idei termést megóvja.

Az egyik jelentős megyei ültetvénnyel az alsónyéki Sánta István és családja rendelkezik, huszonegy hektár a saját ültetvényük, és ehhez tizenöt hektárnyi dióst még bérelnek. „Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy hektáronként százhúsz fára lehet számítani” – mondta korábban a termelő, aki immár tizenkilenc éve foglalkozik diófákkal. Sánta Istvántól megtudtuk, a szüleitől örökölte az ültetvényt, melynek gondozásában két gyermeke, fia és lánya is besegít. Ráadásul ökogazdálkodásként termelnek, vagyis csak meghatározott permetszereket, főleg rezet és ként használhatnak.

Általában nem szokták a diófákat permetezni a gazdák, hiszen méretüknél fogva is nehéz megközelíteni ezeket, de akinek ültetvénye van és lekötött szerződése a termésre, az nem engedheti meg magának, hogy ne védekezzen a kártevők ellen, állítja Sánta István. Tavaly a termés 70–80 százalékát vitte el a kártevő, tette hozzá.

A legyek jelenlétét leghatékonyabban július elején kihelyezett ragacslapokkal ellenőrizhetjük. Az imágókat júliustól októberig figyelhetjük meg. A nőstények a megtermékenyítést követően tojásaikat a dió termésének zöld burkába süllyesztik, emiatt az egész felületre kiterjedő, besüppedő, puha foltok jelennek meg rajta, melyek igen hamar rothadásnak indulhatnak, és mindez a dió csonthéjának elszíneződéséhez vezet. A felszíni károsítás a dióbélre is kihatással lesz, mondta dr. Vörös Géza agrármérnök.

A lehullott termést folyamatosan fel kell szedni és meg kell semmisíteni. Ha valaki nem tudja folyamatosan felszedni a termést, akkor fóliát lehet a fa alá teríteni, és hetente eltávolítani a lehullott diót.

Miatta drágább évről évre a dióbél

Viszonylag nem régen – három, négy éve – került hazánkba ez a károkozó rovar, Amerikából érkezett hajón Olaszország felől szállítmányokkal, mondta dr. Vörös Géza agrármérnök. Évente egy nemzedéke van, de a rajzása hosszú ideig eltart.

A dióburok-fúrólegyet, vagy ahogy a gazdák nevezik, diógubacslegyet a diótermesztők nagyon jól ismerik a megyében is. Tavaly ugyanis nem volt olyan diós hazánkban, ahol nem okozott volna nagy kárt a termésben ez a hártyás szárnyú rovar. A burokban fejlődnek ki a nyüvek, így a burok nem tud száradni, ezért a dióbél könnyen nyálkássá válik és bepenészesedik.

Tavaly nagyon elfutottak az árak, éppen a gyenge kínálat miatt. Egy kiló pucolt dióért négy-ötezer forint közötti árat kérnek a piacokon. Ha idén is kevés lesz a dió, várhatóan az árak tovább emelkednek.

Borítóképünkön: Fülöp Tamás szekszárdi termelő mutatja, hogy máris elfeketedett sok dió burka