Jó befektetés, egyre többet ér a termőföld

A szántók ára 2009 óta folyamatosan emelkedik, méghozzá nem is kevéssel: 2009-ben több mint 491 ezer forint volt egy hektár, 2015-re ez a szám már több mint 1 millió forint volt, 2019-ben pedig már közel 1,6 millió forintot kellett érte fizetni. Ugyanez figyelhető meg a gyepek és a gyümölcsösök esetében is. A legnagyobb drágulás a gyümölcsösök esetében történt, hiszen 2015-ben 1,3 millió forintba került egy hektár, 2019-re ez a szám már közel 2 millió forintra módosult – derült ki a KSH adataiból.

Jó hír, hogy ebben a nagy drágulási hullámban is akad olyan, aminek nem emelkedett tovább ilyen mértékben az ára. Ilyen például a szőlő és az erdő is, írta az agrarszektor.hu. De mit takar ez számszerűsítve? 2018-ban egy hektár szőlőért még több mint 2,4 millió forintot kellett fizetni, ez azonban 2019-re már 2,29 millió forint volt. Az erdők esetében nem ennyire kiugró az árcsökkenés, 1 év alatt 5 ezer forintot ment lejjebb az ára. Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy mind a kettő esetében a megelőző években igen komoly drágulás volt tapasztalható, tehát az árcsökkenés egyáltalán nem volt folyamatos.

Nem mindenki dönt úgy – vagy éppen nem teheti meg –, hogy termőföldet vásároljon, sokan bérlik az adott területet. A legdrágábban szőlőt bérelhetünk, ennek díja átlagosan 95 200 forint hektáronként, a legolcsóbb terület pedig a gyep, ami 29 300 forint. A legnagyobb áremelkedés a gyümölcsösöknél volt tapasztalható, egy év alatt közel 10 ezer forinttal drágult. 2019-ben már több mint 81 ezer forintot kellett érte fizetni, és ez az elmúlt két évben tovább emelkedett.

Megyénkben Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvényre. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd térségében magasabb a bérleti díj is, jelenleg hetven–százezer forint körül van hektáronként, de arra is van példa, hogy ennél többet, százötvenezer forintot is fizetnek egy hektár szántó után.

A fél hektárnál nagyobb területű szőlőparcellák 2,649 millió forintos átlagáron cseréltek gazdát. A legmagasabb, közel 3 millió forintos átlagárak a Dél-Dunántúlon voltak, míg a legolcsóbb az Észak-Alföldön. Tolna megyében 4 millió feletti hektáronkénti árra is volt példa.

Nagy a földéhség, mondják a gazdálkodók, és az árakat felnyomják azok, akik csak befektetésnek szánják a termőföld vásárlását, s ezzel nehéz helyzetbe hozzák azokat, akik valóban termelni szeretnének. Az egyik bátaszéki gazdálkodó azt mondta, nehéz kigazdálkodni a magas bérleti díjat, hiszen a támogatás összege gyakorlatilag elmegy a földbérlet kifizetésére.

Nem mindegy, hol van a terület

Több Tolna megyei mezőgazdasági termelő is elmondta, hogy természetesen nagyon sok függ attól is, hogy az adott terület benne van-e az agrár-környezetgazdálkodási vagy ökogazdálkodási támogatásban, vagy csak a területalapú támogatást kapja. A két támogatás együtt, hektáronként meghaladhatja a százhetvenezer forintot.

Ugyanakkor vannak térségek, ahol alacsonyabb aranykorona-értékűek a termőterületek, mint például Paks, Németkér, Sárszentlőrinc, Nagydorog vagy Györköny határában. Itt a gazdálkodónak be kell érnie azzal, hogy még ideális körülmények között is kevesebb lesz a termés hektáronként, mint Dombóvár, Tamási vagy Szekszárd körzetében. A földbérleti díj is ehhez igazodik, itt hektáronként a negyven–hetvenezer forint is szép összegnek számít.