A permanens agrárkultúra inkább életfilozófia, mintsem kertészkedési forma

A Magyar Permakultúra Egyesület (MAPER) székhelye és kísérleti területe Tolna megyében található. 

– A szervezetünk egyik helyszíne és oktatási területe csak alakulóban van itt, Nagyszékelyen. Egy kis baráti társaság állt össze 2006-ban, akikkel minden hónapban találkoztunk, 2014-re forrt ki annyira ez a dolog, hogy beláttuk, érdekképviseletet és hálózatot kell építenünk az embereknek, hogy országos lefedettséget érjünk el, és regionálisan is meg tudjunk jelenni. A hivatalos indulásunk elég hosszú folyamat volt, civil szervezetként 2016 óta működünk. Azóta is állandóan alakítjuk a szervezeti hátteret úgy, hogy az a valós igényekhez alkalmazkodjon – emelte ki Kardos Etelka Kornélia, az egyesület elnöke. 

– A kezdeti célunk, hogy megismertessük, pontosan mit is jelent ez a fogalom. Nincs rá igazán jó fordítás, végül is egy nemzetközi szó, ami a permanens agrárkultúra összefonásából jött létre. Körfolyamatokra, rendszerszemléletre épülő, permanens (állandó) kultúra. Egy rendszert próbál felállítani, ami egy életszemlélet, életforma megvalósítására vonatkozik. Ez a kerttel indul, de nem csak arra vonatkozik természetesen. 

A permakultúra alapgondolatát az ausztrál Bill Mollison és David Holmgren publikálták az 1970-es években. Meg­győződésük, hogy ha az emberi társadalom továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését, akkor el fogja pusztítani az élővilágot és önmagát is. A permakultúra megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén és szükségletei megtermelése során. Hangsúlyozza a fogyasztás drasztikus csökkentésének, az energiamegtakarításnak és a természetből való „házi” energiatermelés különféle módozatainak fontosságát. 

– Egy lakásban, egy kiskertben is kialakítható, de működnek közösségek is ezeken az alapokon, amiknek van ilyen szociális tervezési rendszere. Semmi extra és új dolog nincs ebben, csak a régi dolgokat és megfigyeléseket helyezi rendszerbe. Ugye sokszor halljuk, hogy ezek a dolgok rég mind működtek, de ez már nagyon régen volt. Ez nem egy kertészkedési módszer, a permakultúra nem fogja azt mondani, hogy kettő vagy négy centiméterre ültesse el a növényeit. Ad egy rendszerszemléletet, amiben összeszedi azokat az elemeket, amikre szükség van és nagyon hosszú megfigyelés után az adott területen, az adott feltételek mellett, milyen funkcióknak kell megfelelni. Az ember a része ennek a hálózatnak, nem az irányítója, a kívülről mozgatója, hanem a részeként neki is jól kell magát éreznie ebben a rendszerben. Az ő szükségletei, az erőforrásai mind belemennek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy sok elem van egy hálózatban, és minden mindenre hatással van. Az alapjai egyáltalán nem újak, mintának a természet működési rendszereit veszi alapul, alkalmazkodik a ritmusához. Megpróbálja gyakorlatilag minden szinten az élelemtermeléstől kezdve, a fizikai, szellemi jóllét közti harmóniát megteremteni, a tervezésekbe átvinni. Ennek próbál a permakultúra rendszerszintű tervezési szemlélete megfelelni.  

Alappillérek

A permakultúra sokak számára egyfajta életfilozófiává vált. – Az etikája: a föld védelme, az ember védelme, magyarra fordítva pedig a javak egyenlő elosztása, de utóbbit nem szó szerint kell érteni. Inkább úgy fogalmaznám meg, hogy a valós szükségleteinkre alapozva próbáljuk ezeket a rendszereket felállítani. Ahogy ma él az ember, az nem a valós szükségletei alapján van berendezkedve. A külső hatásokra reagálunk, aminek az az eredménye, hogy nagyon távolra viszi az embert, mert egyszerűbbnek és gyorsabbnak tűnik az a másik megoldás. Rövid távon hatékonyabbnak tűnik, hogy mindent meg tudok venni, mindent meg tudok csináltatni, de hosszú távon ez nem fenntartható – mondta Kardos Etelka. A permakultúra zárt láncú, és önfenntartó rendszerben termelődnek meg a mindennapi élelmiszerek, melyben állatok, növények és mikroorganizmusok élnek és működnek együtt. A hagyományoshoz képest ezekhez a kertekhez csak minimális energiabefektetés szükséges: mivel a természetes élő környezetet utánozza le, az organikus kert gyakorlatilag önmagát tartja fenn.