Keresett a szőlő és a jó szántóföld is

Az elmúlt öt évben az országban tíz százalékkal drágultak – évente – átlagosan a termőföldek, Tolna megyében viszont vannak olyan területek, ahol megduplázódott az ár. Tavaly hazánkban a termőföldek hektáronkénti piaci átlagára 1,969 millió forint volt, ami 14 százalékos drágulás az előző évhez képest (1,727 millió forint/hektár), ez derült ki a legújabb, az Agrotax Kft. által közzétett adatokból. Az említett cég a felméréseit a kifüggesztett adás-vételek alapján készítette el. 

Tolna megye a Dunántúlon az első, már ami a drága földeket illeti. Hasonlóan magas árakkal Békés és Hajdú-Bihar megyében találkozhatunk. Országosan az első helyen Budapest és környéke áll 3,5 milliós átlagárral, míg Nógrád és Heves megyében a legolcsóbb a föld, ott átlagosan 1,4 millió forint körül fizettek a vevők hektáronként. Jól döntött tehát az, aki földbe – erdőbe, szántóba, gyepbe, gyümölcsösbe, szőlőültetvénybe – fektette a pénzét, mert évről évre emelkedtek eddig az árak. Még az is jól jár, aki nem műveli, csak bérbe adja, ugyanis a haszonbérlet is jól jövedelmez úgy, hogy a tulajdonosnak gyakorlatilag semmi dolga nincs a földjével.
 
Megyénkben Dombóvár, Döbrököz, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvényre. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd térségében magasabb a bérleti díj is, jelenleg hetven-százhúszezer forint körül van hektáronként, de arra is van példa, hogy ennél többet is fizetnek a szántó után.

Az egyik gazdálkodó elmondta, sok függ attól is, hogy az adott terület benne van-e az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban, vagy csak a területalapú támogatást kapja. A két támogatás együtt hektáronként meghaladhatja a százhetvenezer forintot. Ugyanakkor vannak térségek, ahol kisebb aranykoronásak a termőterületek, mint például Paks, Németkér, Sárszentlőrinc, Nagydorog vagy Györköny határában. Itt a gazdálkodónak be kell érnie azzal, hogy még ideális körülmények között is kevesebb lesz a termés hektáronként, mint Dombóvár vagy Szekszárd körzetében. A földbérleti díj is ehhez igazodik, itt hektáronként a hetvenezer forint is szép összegnek számít.

Nagy a földéhség, mondják a gazdálkodók, és az árakat felnyomják, akik csak befektetésnek szánják a termőföld vásárlását, nehéz helyzetbe hozzák azokat, akik valóban termelni szeretnének. Az egyik bátaszéki gazdálkodó azt mondta, nehéz kigazdálkodni a magas bérleti díjat, hiszen a támogatás összege gyakorlatilag elmegy a földbérlet kifizetésére, a területen megtermelt kukorica, búza vagy más takarmánynövény ára jó esetben fedezi az önköltséget, de sok haszon nem marad a magas bérleti díjak miatt. 

Tolna megyében a Szekszárdi borvidéken rendkívül magas árat is fizetnek a páréves szőlőültetvényekért. Volt rá példa, hogy egy hektárt közel nyolcmillió forintért értékesítettek. A gyümölcsösök ára – alma, barack, szilva, körte – szintén magas, de nem éri el a szőlőültetvényekét: jellemzően hektáronként 2-3 millió forintért cserélnek gazdát. 
A szőlőért fizetnek a legtöbbet, az erdő jóval kisebb összegért kel elTavaly egyhektárnyi erdőterületért átlagosan 910 ezer forintot kellett fizetni Magyarországon. Az egymillió forintot egyedül Közép-Dunántúlon haladta meg az ár (1,162 millió forint/hektár). A legolcsóbban, 800 ezer forintos hektáronkénti ár alatt Észak-Magyarországon (796 ezer forint/hektár), illetve a Dél-Dunántúlon (797 ezer forint/hektár) juthattak a vásárlók erdőhöz. A fél hektárnál nagyobb területű, szőlőművelési ágba sorolt földterületek hektáronként átlagosan 3,364 millió forintért cseréltek gazdát tavaly. A legmagasabb árak Közép-Dunántúlon (7,680 millió forint/hektár), míg a legalacsonyabb, 2 millió forint alatti átlagárak Nyugat-Dunántúlon (1,768 millió forint/hektár) voltak.