Itt a lisztharmat, nincs mire várni!

Áprilisban még úgy tűnt, jelentős lemaradásban van a szőlő, a hűvös idő miatt alig nőtt a hajtása. A májusi meleg és egy-egy kisebb csapadék azonban felgyorsította a növényt, van, ahol már félméteresek a hajtások. 

– Május 3-án találtunk először lisztharmatra utaló tüneteket a szekszárdi szőlőkben – tájékoztatta lapunkat dr. Füzi István szekszárdi agrárszakmérnök. Ez azt jelenti, el kell kezdeni a permetezést, mégpedig a kén mellé erősebb felszívódó készítményekkel. Lokálisan találtunk már fertőzési gócokat is. Úgy tűnik, a tavalyinál erősebb lesz idén a lisztharmatfertőzés, de bízunk benne, hogy a 2014-es évhez nem lesz hasonló, amikor erőteljes volt a járvány. 

Április hűvösebb volt a vártnál, de a 22-e és 27-e közötti csapadék elég volt ahhoz, hogy elinduljon a lisztharmatfertőzés. A jelenlegi melegben viszont 6–7 napra lerövidült a lappangás ideje, tette hozzá a szakember. 

A szőlőtermelők úgy látják, május végén virágzik majd a szőlő, amikor kifejezetten érzékeny a betegségekre. Peronoszpórára utaló tüneteket egyelőre nem látni, de ez a helyzet később változhat. 

Németh Ferenc szekszárdi borász a jövő hét első napjaiban kezdi el a permetezést. Olyan készítményeket választott, melyek az áttelelő lisztharmat és peronoszpóra ellen is hatásosak. Az ültetvényt átnézve bizakodó. Fagyást nem tapasztalt, a hajtások szépek, az ikerrügyektől már most megszabadulnak, virágzás után pedig ismét fürtkorrekciót végeznek a szőlőben. 

Idén az elsődleges fertőzés időjárási feltételei inkább a lisztharmatnak kedveznek, mondta dr. Vörös Géza szekszárdi növényvédelmi szakmérnök. 

A viszonylag kevés csapadék, a tizennyolc fokos átlagú napi középhőmérséklet, a száraz, napközben meleg idő ezt a betegséget segíti elő. Ugyanakkor rajzik a tarka szőlőmoly, jelen van a gubacsatka is a szőlőben, és azokon az ültetvényeken, ahol a terület fekvése miatt nem olyan ütemben nőttek a szőlőhajtások, mint ott, ahol meleg, naposabb az idő, ott a moly és az atkafertőzés is jelentős. 

Benkő Sándor bátaszéki szőlőtermelő elmondta, ő már vagy tíz éve nem permetezett atka ellen, mert a hajtások olyan gyorsan nőnek, hogy nincs sok értelme, hiszen kárt nem nagyon tud így okozni az atka. A lisztharmat elleni permetezést viszont már elkezdte, úgy ítélte meg, jobb megelőzni a betegséget. Náluk korán végeztek a metszéssel, a szőlőhajtások is nagyok. 

Április közepén fakadt idén a szőlő, mondta dr. Füzi István. Május közepére egy átlagos évben 220 milliméternyi csapadék lehullott már, idén ennek csak a fele. Nagy a szárazság, az északról érkező ciklonokból kevés eső jut Tolna megyére. Igaz az is, hogy a lisztharmatfertőzéshez nem kell sok csapadék, tette hozzá. 

Nem mindegy, hogyan permeteznek
A szőlő növényvédelmét kétféle módon lehet megoldani. Az egyik a hagyományos technológia, mely májustól augusztus végéig 11–12 permetezést jelent. A termelő megvásárolja a drága és engedélyezett készítményeket, és a megadott technológia alapján permetez. Ez a módszer nagy biztonságot ad. Hátránya, hogy nagyon drága. A másik módszer előrejelzésen alapul. Akár 16 napot is lehet várni két permetezés között, így egy szezont szerencsés esetben 7 kezeléssel le lehet tudni. A módszer hátránya, hogy a permetezés szaktanácsadás nélkül nem alkalmazható. 

Tolna megyében egyébként közel hatezer hektár szőlőültetvényt művelnek a termelők, ebből a Tolnai Borvidéken 2900 hektárt, a Szekszárdi Borvidéken pedig 2600 hektárt. Ez utóbbi területen két hegyközség osztozik, a szekszárdi és a bátaszéki. Utóbbi rendelkezik nagyobb ültetvénnyel.