Nagy a kereslet a termőföldre, sokan csak befektetnének

A tartomány felfelé valószínűleg még bővülni fog, mivel Hollandiában már 2020-ban is több, mint 71 ezer eurót kértek egy hektárnyi szántóföldért, és a termőföldárak az ország valamennyi régiójában meghaladták a 2021-es uniós átlagot is. A haszonbérletek terén a legutolsó, 2020-as adatok alapján még mindig Olaszország vezet, a legolcsóbban pedig Szlovákiában lehetett földet bérelni.  A termőföldárak terén hazánk az unió alsó harmadában, a haszonbérleteket illetően viszont a középmezőnyben található.

Vármegyei szinten – hasonlóan az elmúlt évekhez – tavaly is Hajdú-Biharban kellett fizetni a legtöbbet a szántó hektárjáért, átlagosan több mint 2,6 millió forintot. A második legdrágábbnak Békés számított, ahol szintén átlépte a 2 millió forintot a fizetendő ár, míg a harmadiknak Tolna bizonyult, 1,96 millió forinttal. De arra is volt példa, hogy Tolna vármegyében egy hektár szőlőért tavaly a vevő hatmillió forintot is fizetett.

Vármegyénkben Dombóvár, Tamási, Tolna, Bonyhád, Felsőnána, Bátaszék és Szekszárd környékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvényre. Ezeken a helyeken az átlagnál többet is fizetnek a vevők egy hektár szántóért. A rét, legelő kevésbé kapós. Szekszárd és Tamási térségében magasabb a bérleti díj is, jelenleg hetvenezer–százezer forint között van hektáronként, de arra is van példa, hogy ennél többet, százötvenezer forintot fizetnek egy hektár szántó után.

Nagy a földéhség, mondják a gazdálkodók. Az árakat felnyomják azok, akik csak befektetésnek szánják a termőföld vásárlását.