A tavalyinál jobb lett az almatermés, de ez sokba került a gazdáknak

Az országban 45 ezer hektáron, ebből Tolna vármegyében 250 hektáron termelnek almát, zömében Lengyel, Kisvejke, Györköny, Dunaföldvár, Bátaszék és Szekszárd határában. Az alma nagyon népszerű gyümölcs hazánkban, alig akad olyan kert, ahol legalább egy fa ne teremné ezt a gyümölcsöt.

Az előrejelzések idén közepes, jó, 450–550 ezer tonnás termést jósoltak, ami a sokéves, 600 ezer tonna körüli átlagtermésnél valamivel kevesebb. A Tolna vármegyei gazdák különbözően látják a helyzetet. Ahol jól felszerelt a gazdaság és az ültetvény sem túl öreg, ott jobb termésre számítanak, ahol ezt nem tudták megoldani, ott gyengébb lesz az idei szezon.

– Tavaly is gyenge évünk volt az aszály miatt, az idei évben sem lett sokkal jobb a helyzet a sok növényvédelmi gond miatt – mondta az egyik 2,5 hektáros ültetvénnyel rendelkező vármegyei gazdálkodó. – Már tavasszal gyenge volt a kötés, amiből nem is lett termés, és sajnos ami megmaradt, az sem tűnik szépnek. hamarosan kezdjük szedni a korai fajtákat, és megpróbáljuk értékesíteni az almát úgy, hogy a felvásárlót kihagyjuk, vagyis piacokon keresztül, tette hozzá.

A Szekszárdtól pár kilométerre lévő Kajmád határában van Mészáros Aranka és Mihályi László húsz hektáros ültetvénye. Náluk jónak ígérkezik a termés, mondta Mészáros Aranka. Csöpögtető öntözéssel művelik a területüket, de idén csapadékból amúgy sem volt hiány. 

A korai fajtákat már most szedik, illetve a gálát kezdték el. Ez utóbbi már tárolható télire is. Összesen tizenkét fajtájuk van, szerencsés esetben november elején fejezik be a betakarítást. Nagy gondot okoz náluk is, hogy a piacra szánt gyümölcs ne sérüljön szedés közben. Szeretnek diákokkal dolgozni, akik rugalmasak, gyorsak. Igyekeznek mindent hasznosítani, az ipari minőségből értékesítenek pálinkafőzőknek, állatok etetéséhez, illetve készítenek belőle almaszirmot, almalevet.

Az almafák nagyon érzékenyek a betegségekre, a növényvédelemre minden évben nagy hangsúlyt kell fektetni. Idén is a kánikula okozott gondot, hogy ne perzselődjön le a fák levele, gyakran permeteztek éjszaka, mondta a gazdálkodó. Hosszú idő után most emeltek árat, közvetlenül a fogyasztónak kilóját 500 forintért adják. 

– Kénytelenek voltunk árat emelni, nagyon megdrágult a növényvédelem és az emberi munkaerő is – mondta Mészáros Aranka.

Ők is rákényszerülnek arra, hogy léalmának valót is adjanak el, de megválogatják, kinek az ajánlatát fogadják el. Jelenleg sikerült 160 forintos árat kialkudni ezen a területen is.

Filléreket adnának a léalma kilójáért

Nem mindenki ilyen szerencsés. A múlt héten az egyik hazai almafeldolgozó nettó 38 forintos léalma-árat hirdetett meg, ami mind szakmai, mind pedig gazdálkodói körökben alaposan kiverte a biztosítékot. Korábban Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnöke, illetve több gazdálkodó is elmondta az induló árral kapcsolatos véleményét, most dr. Apáti Ferenc „kért szót”.

A csengeri származású szakember, a FruitVeB szakmaközi szervezet elnöke szerint a tavalyi nettó 40-42 forint/kilogramm körüli szezonátlagárral szemben csalódást keltő a léalma induló ára. 

– Feszültséget kelt ez az árszínvonal még akkor is, ha tudjuk, hogy nyitó árakról van szó, olyan korai kezdeti almatételekre vonatkoztatva, melyek a szezonátlagnál rosszabb kihozatal mellett dolgozhatók fel, így valószínűsíthető, hogy a termelői árak a szezon érdemi kezdetén feljebb lépnek, mondta dr. Apáti Ferenc. Ilyen alacsony áron még összeszedetni sem érdemes a lehullott almát.