Idén a tavalyinál több hal úszkál a tavakban, jut belőle karácsonyra is

A tavalyi évhez képest jobb helyzetben vannak a halastavak gazdái, hiszen az év elejétől egészen a nyár közepéig, időről időre jutott csapadék is a tavakba. A Bonyhád melletti Széptölgyesen két halastava is van a Pannónia Mezőgazdasági Zrt-nek, a 10-20 hektáros nagy tavakban idén közepes „termést" várnak, mondta Fördős József ágazatvezető.

– Jól indult az év, januárban, februárban közel száz milliméternyi esőt kaptunk és a záporos időszak tavasszal és nyáron is folytatódott. Pedig a tavalyi év után már arra is felkészültünk, hogy esetleg a felsőtavat elveszítjük átmenetileg, ha idén is aszályos lesz az esztendő, mondta az ágazatvezető. Szerencsére nem így lett, sőt a felettünk lévő, korábban már kiszáradt kisebb patakok, amelyek a halastavat táplálják, is megteltek.

A víz mennyiségével tehát idén nem volt gondunk. A nyáron két nagyobb hőhullám volt, az egyik júliusban, a másik az elmúlt tíz napban. Pár napig annyira felmelegedett a tó hőmérséklete – közel 30 fokosra – hogy a halak csak pipáltak a vízben. Ilyenkor kevesebb az oxigén a vízben, és a halak táplálkozása is visszaesik. Az is szerencse, hogy a takarmány ára is mérséklődött, így összességében átlagos halmennyiségre számítunk.

Tolna vármegyében egyébként sok kisebb-nagyobb halastó van, például Aparhant, Bonyhád, Váralja, Varsád, Szakadát, Attala és Őcsény környékén. Az itt élő gazdálkodók is hasonlóan vélekedtek mint a bonyhádiak. Jelenleg az üzletekben viszonylag magas ára van a halnak, a legolcsóbb helyen 2000 forintot kérnek kilójáért, de inkább jellemző a 2400-2600 forintos ár. A halastavakban jellemzően október közepétől november közepéig kezdik meg a lehalászást. A felvásárlási árak szeptember vége felé kezdenek kialakulni.

– Jelenleg azért magas az üzletekben az élő hal ára, mert most kevés az uszonyos, a tavalyi évben gyenge volt a nevelés, a lehalászásig alig van mit értékesíteni – mondta egy másik halastó tulajdonosa. Szeptembertől lehet látni, körülbelül mennyi halra lehet számítani és akkor biztosan visszaesnek az árak, mert a kisebb termelők egyből értékesítenek, hiszen nincs hol tárolniuk a halat.

A Dunántúlon hiányoznak a vízellátó rendszerek

A halászatban kétfelé szakadt az ország, a Tiszántúlon az 1960-as években kialakították a nagy vízellátó rendszereket, amelyekre rákötötték az akkor még intenzív öntözést és halgazdálkodást. A Dunántúlon völgyzáró gátas rendszereket alakítottak ki, itt a halastavak a szárazság miatt ki vannak szolgáltatva, ha nem esik elég eső.

A vízhiány miatt könnyen kiszáradnak, elpocsolyásodnak a tavak, mondta korábban Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-Hal) szóvivője. Már tavaly is hektáronként csaknem 3500 köbméternyi víz hiányzott a tavakból. Szerinte a legfontosabb feladat az lenne, hogy a vízmegtartó kapacitásukat növeljék a gazdák, ehhez pedig ki kell kotorni a meglévő tározókat, tavakat.