2023.09.09. 20:00
Túl kell élni ezt az évet a borászoknak, szőlészeknek
Javában tart a szüret a vármegye borvidékein. Már nem csak a korai fajtákat szedik a gazdák. Az idei szezon emlékezetes marad mind a termelőknek, mind a borászoknak, ugyanis a szőlő ára sosem volt még ennyire ellentmondásos. Vannak fajták – főleg fehérek – melyek keresettek és van olyan szőlő amit nagyon nehéz még olcsón is eladni.
Idén a vármegye két borvidékén a fehér szőlőre nagyobb a kereslet.
Fotó: Makovics Kornél
Az elmúlt tíz év egyik legnehezebb szezonja volt az idei szőlőművelés szempontjából, mert rendkívül erős volt a peronoszpóra járvány és ehhez társult még a lisztharmat is, mondta dr. Vörös Géza szekszárdi agrárszakmérnök. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a gazdálkodóknak többet kellett permetezniük, drágább vegyszereket használniuk. Ebből adódóan jóval többe került nekik a szezon, mint az elmúlt években.
Eljött a szüret ideje és szembesültek azzal, hogy a szekszárdi borvidéken – ahol leginkább vörös fajtákat művelnek – a fehér szőlőre van kereslet, a vörösekért pedig még a tavalyi árat sem akarják megadni a borászok. Az ok egyszerű: visszaesett a kereslet, így a pincékben – nemcsak Tolnában, hanem az ország minden borvidékén – van bőven bor a hordókban, tartályokban.
Németh Péter bátaszéki szőlőtermelő arról számolt be, mekkora ráfizetés az idei év. Kékfrankos és zweigelt szőlője van és pár mázsa olaszrizlingje, de csak ez utóbbi szőlőre kapott megfelelő ajánlatot. A kék fajták kilójáért még a tavalyi 170 forintot sem akarják a feldolgozók megadni.
A huszonkét borvidékből nyolc hirdette meg a szőlőárprognózisát, a tolnai és a szekszárdi borvidék is azok között van, akik nem hirdettek árat.
Schmidt Győző, a bonyhádi székhelyű Danubiána Kft. ügyvezető igazgatója, a Tolnai Hegyközség elnöke, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökségi tagja kérdésünkre elmondta, jelenleg a pezsgőalaphoz szükséges fehér szőlőket, illetve a pinot noirt veszik át a termelőktől. Kékszőlőkből idén is visszafogottan vásárolnak.
A tolnai borvidék azért nem hirdette meg prognózisát, mert az idei évben sehogy sem tudtak volna ebből jól kijönni. Ha a piaci igények szerint kalkuláltak volna, akkor a szőlő ára még a jelenleginél is alacsonyabb lenne, ami a szőlőtermelőknek nagyon nem tetszett volna. Ha viszont a költségalapú szőlőárakat vette volna figyelembe a választmány – idén nagyon sokat költöttek a gazdák a vegyszerekre – akkor az a borászatoknak nem kedvezett volna. Végül úgy döntött a választmány, rábízza a gazdákra, borászokra, kinek hogyan sikerül egymással megegyezni. Nem akarták a szőlőárakkal a kedélyeket borzolni.
Schmidt Győző szerint valahogy túl kell élni a következő évet, szőlészekre, borászokra egyaránt nehéz időszak vár.
Dr. Bodri István szekszárdi borász, aki egyben a szekszárdi hegyközség elnöke is, azt mondta, a választmány döntése volt, hogy idén ők sem hirdetnek árprognózist, hasonló okok miatt, mint a tolnai borvidéken.
Szüret alatt jól keres a traktoros
Az elmúlt időkben akkora volt a szőlőágazatban az élő munkaerő hiánya, hogy Tolnában is elterjedtté vált a gépesített szüret. A kézi szüret ugyanakkor továbbra is meghatározó a hazai szőlészetekben, hiszen vannak kisebb ültetvények, ahová nem érdemes kombájnnal bemenni, illetve vannak borászatok, ahol úgynevezett különleges minőségi borokat is készítenek, amihez kézi szüretelést alkalmaznak.
A vármegye két borvidékéről származó információk szerint az ilyen munkások bére manapság meghaladja a napi 12 ezer forintot, de a gépkezelő, traktoros egy hónapban fél millió forintnál is többet vihet haza. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint a gépi szüret aránya meghaladja a 70 százalékot országos szinten. Sőt, egyes borvidékeken szinte kizárólagos lett mára a gépi szüret.
