Segíteni kell a fajtaváltást, a fehér borokat keresik

Pár napja foglalkoztunk azzal a témával, hogy idén inkább a fehér fajtákat keresik a pincészetek, mert erre van nagyobb kereslet a piacon. 

Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) nyáron megválasztott elnöke is nyilatkozott ebben a témában, melyet a HNT honlapján is közzétettek.

A szőlőültetvények szerkezetátalakítása nagy gond a termelőknek, hiszen egy-egy fajta gyorsan kimegy a divatból, és aki így jár, az egyhamar nem tud helyette mást telepíteni, mert ha az engedélyben szereplő határidőnél hamarabb próbálkozik más szőlőfajtával, akkor megbüntetik.

– Az ősz folyamán szándékunkban áll ezt a rendeletet módosítani – mondta az elnök. A HNT elnökségének nincs oka arra, hogy ezt a lépést halogassa. Ehhez azt kell tudni, hogy a szőlő a harmadik, vagy esetleg a negyedik évében hoz fürtöket, rendesen viszont csak az ötödik évben terem. Jelenleg 16 évig nincs mód az átállásra, vagyis egy másik szőlőtípus ültetésére. A terv az, hogy a jövőben várhatóan 10 évre szűkítjük le ezt az időtartamot, így a váltani készülő szőlésznek előbb kifizethető a támogatás az új fajtára, és így a piac változásaira is gyorsabban reagálhat.

Az elmúlt harminc évben a szőlő termőterülete megközelítőleg a felére csökkent, jelenleg 56 ezer hektárra tehető. A megmaradt ültetvényeken jóval több szőlőt szedtünk le a tőkékről. A korábbi szüreteken elért mennyiségeket túlszárnyaltuk, de a termésátlag még mindig alacsony. Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy továbbra sem vagyunk versenyképesek a piacon. Csak versenyképesebbek lettünk, az előző időszakhoz képest.

Hogy mi ennek az oka, azt még vizsgálni kell. A termés mindenesetre több, az ültetvény sokkal kevesebb, ami elkeserítő, és ez részben azzal magyarázható, hogy a fiatalok többsége nem vállalja a szőlőműveléssel járó nyűgöt és kockázatot.

A hazai ültetvények hektáronként mintegy 100 mázsa termény betakarítására alkalmasak, de ennyi szőlőt már jó ideje nem sikerült leszedni. 

Az idei és az elmúlt esztendő is kétségbeejtően megmutatta, hogy komoly gazdasági károkat okozó környezeti kihívásokra kell számítani. Erre Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnökségi tagja, a szőlészeti szekció elnöke hívta fel a tagok figyelmet.

A bajok szembetűnő jelei közül megemlíti többek között, hogy nem vonzó a szakma, csökken az alkoholfogyasztás, aminek kétségtelenül a bor a legnagyobb vesztese, a borfogyasztók korfája rohamosan öregszik, a fiatalokat pedig nem tudják megszólítani.