Szigorú receptúra szerint készülnek a kompakt csomagok

Idén nyáron érkeztek meg az első kompakt hulladékcsomagok a bátaapáti tárolóba, amelyben mostanáig két felszín alatti kamrát alakított ki a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK Kft.). Az első 2017-ben telt meg, a második még üres, de ebben már más metodika alapján helyezik el a Paksi Atomerőműben keletkezett kis- és közepes aktivitású hulladékokat. 

A létesítmény kapacitása elegendő az atomerőmű teljes üzemideje alatt – beleértve a most tervezett további üzemidő-hosszabbítással nyert éveket – és a leszerelés során keletkezett hulladék számára, de a szakemberek számolnak a két új blokkal is. Minderről az NRHT telephelyvezetője, dr. Radó Krisztián beszélt a Paks környéki települések vezetőinek.

Szoros kapcsolatot ápol a létesítményei környezetében fekvő települések lakosságával, vezetőivel az RHK Kft. Törvényben foglalt feladata, de jól felfogott közös érdek is a hiteles, közvetlen tájékoztatás. Paks környékén ebben a feladatban partner a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT). A tagtelepülések vezetői sok forrásból szereznek információt, tapasztalatot a nukleáris ipar témakörében lévén régi szomszédaik, a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója ebben az iparágban érdekeltek. 

Dr. Radó Krisztián a polgármestereknek tartott előadásában emlékeztetett arra, hogy 2008-ban fogadták az első hulladékkal telt hordókat Paksról akkor még a technológiai épületben. Az első felszín alatti kamrát 2012-ben nyitották meg, ez 2017-re meg is telt, a második kamra is ebben az évben készült el, de ez még üres. 

– Ebben a létesítményben nem végzünk hulladékkezelést, kész hulladékcsomagokkal dolgozunk. Az I-es kamra esetében még történt egy továbbcsomagolás, de áttérünk egy új technológiára – vázolta a szakember. Elmondta, hogy korábban azok a 200 literes hordók, amelyekbe az atomerőműben elhelyezték a tömörített hulladékot, Bátaapátiban nagyméretű betonkonténerbe kerültek. Az üres helyet betonpéppel töltötték ki. Egy konténerbe 9 hordót raktak, az így létrejött 15-16 tonnás tömbök kerültek a kamrába.

– Ez biztonságos, de helykihasználás szempontjából nem optimális megoldás – mutatott rá a telephelyvezető. Ez indította el azt a fejlesztést, amelynek eredményeként néhány év alatt megszületett a kompakt hulladékcsomag.  Ennek lényege nemcsak az, hogy négy hordót raknak egy acélkonténerbe, hanem az is, hogy speciális betonpéppel töltik ki. 

– Az innováció az, hogy a hordók közötti üres teret is kihasználjuk, ugyanis az atomerőműben keletkezett folyékony radioaktív hulladékkal készül a betonpép. Természetesen szigorú receptúra szerint – húzta alá dr. Radó Krisztián. Hangsúlyozta, ez a megoldás legalább olyan jó a biztonság szempontjából, a térkihasználást illetően viszont sokkal jobb. A tárolókamra szelvénymérete megegyezik az előzőével, viszont a radioaktív hulladék aránya a teljes kamratérfogatra vetítve az eddigi közel 20 százalékról hozzávetőlegesen 50 százalékra nőtt. 

Előadását követően a felszín alatti tárolókba is betekintést nyerhettek a TEIT települések vezetői, akik egyöntetűen arról nyilatkoztak, hogy megnyugtatónak találják azt, ahogy az RHK Kft. szakemberei a biztonságot szem előtt tartva szakszerűen, a jövőre is gondolva végzik munkájukat. Szabó Péter Paks polgármestere már korábban is járt az NRHT-ban. Mint elmondta, számára megnyugtató, hogy Bátaapátiban van elég kapacitás mind a meglévő négy blokk, mind a két új egység  működése során keletkező kis- és közepes aktivitású hulladék tárolására.