Nehézségek előtt az állattartók, kevesebb húst fogyasztunk

Bár úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány árnyékából már sikeresen ki tudtak lépni az állattartók, a háború miatt újabb gondokat kaptak a nyakukba. Már az év elején, januárban tombolt a madárinfluenza hazánkban, utána pedig az egész évünket végigkísérte.

Óriási károkat okozott a rettegett kór: egy Békés vármegyei, mintegy 2000 mulard kacsát tartó gazdaságban igazolta a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma, számolt be erről az agrarszektor.hu. Ezek után pedig nem volt megállás, és szinte hétről hétre számoltak be újabb és újabb fertőzésekről. A madárinfluenza nagyon komoly szakmai kihívást jelent továbbra is, mivel védekezni lehet ellene, de nincs százszázalékos védelem. Ha pedig a tartástechnológiát meg kell változtatni, akkor ezek megint csak beruházásigényes fejlesztések lesznek.

A sertéshúsra van kereslet

A sertéságazat régóta döcögős úton mozog, ezt az idei év is jól alátámasztotta. Márciusban arról szóltak a hírek, hogy a sertéspestis európai megjelenésével megtorpant a sertéshús exportja, és mivel az ázsiai exportpiacok bezárultak, jelentős mennyiségű áru ragadt Európában, ami az árak csökkenését vonta maga után. Tolna vármegyét szerencsére eddig elkerülte ez a betegség, de itt is csökkent a koca- és a hízólétszám. 

Dr. Reibling József, a faddi székhelyű Dunahyb Kft. állatorvosa, ügyvezető igazgatója elmondta, jelenleg az élősertés kilójáért 670-700 forint körüli árat fizetnek a feldolgozók, de három hónapja 780-at, azt megelőzően pedig 800 forintot adtak érte.

– Ennek ellenére nem panaszkodunk, mert annyi nehéz éven vagyunk túl, örülünk, hogy most legalább van kereslet a sertésre. 

A szakértők szerint a megváltozó fogyasztói szokások miatt Európában a jövőben fellendülhet a baromfihús fogyasztása, ugyanakkor egy friss felmérés szerint Németországban a megkérdezetteknek már csak az egyötöde fogyaszt minden nap húst, illetve a felmérésben résztvevők fele tudatosan korlátozza a húsfogyasztását.

A hazai méhészeket még az ág is húzta

Közepes évet tudhatnak maguk mögött a magyar méhészek, a repcén 10-20 kilogramm, az akácon 20-25 kilogramm volt jellemző méhcsaládonként. Bizakodva várják a tavaszt, de a helyzetüket nehezíti, hogy a hosszú és meleg ősz során sok élelmet fogyasztottak a méhek. Emiatt száz méhcsalád esetén átlagosan 1,8 tonna mézet kell a kaptárakban hagyniuk, hogy biztonságosan átteleljenek a rovarok.

A méhészeknek egyre több munkát kell fektetniük a termékük eladásába, ugyanis a Kínából, Törökországból és Ukrajnából tonnaszámra, dömpingáron érkező, silány minőségű, sokszor cukorszirup alapú mézek miatt óriási a túlkínálat az unióban. A magyar termelőktől a legnagyobb kereslettel rendelkező, jó minőségű vegyes virágmézet is legfeljebb 500-600 forintért veszik át, holott az előállítási költsége ennek a két-háromszorosa.

Az ukrajnai, ellenőrizetlen összetételű vegyes virágméznek ugyanakkor 300 forintért vásárolható meg kilója. Mivel nem éri meg a felvásárlóknak értékesíteni, sokan a termelői piacokra mennek, ahol a túlkínálat miatt egymás alá licitálnak, így szintén veszteséget termelnek. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az Európai Unióban nem ellenőrzik szigorúan a forgalomba kerülő mézeket, ezért a vásárlók silány minőségű, hamis termékeket is vásárolhatnak, amelyek pozitív élettani hatásai meg sem közelítik a valódi mézekét. 

Marha- és borjúhúsból kevés fogy

A statisztikai hivatal adatai alapján hazánk élőmarha-exportja idén január–júniusában 1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Magyarország élőmarha-importja 23 százalékkal nőtt. A marhahúsexport mennyisége 9 százalékkal, értéke 7 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 20 százalékkal, értéke 8 százalékkal esett vissza a megfigyelt periódusban. Az alacsony fogyasztást jól mutatja, hogy a hazai húsfogyasztást hagyományosan a gabonával takarmányozott baromfi (17 kg/év/fő) és sertéshús (15,8 kg/év/fő), illetve az ezekből készült feldolgozott termékek fogyasztása határozza meg, míg a marha- és borjúhús (1,1 kg/év/fő) fogyasztása elenyésző.