A kert gyógyír a léleknek is, emellett sok hasznot hoz

Bár Bátaszéken alakultak, nem csak a helyiek csatlakoztak „A kert maga a paradicsom” nevű kezdeményezéshez. A csoport vezetője, Takácsné Kovács Anikó élelmiszermérnök elmondta, Alsónánáról, Decsről, Szekszárdról, Siklósról, Sükösdről is van érdeklődő. Zömében középkorú a csapat, de azért vannak fiatalok és idősebbek is.

Még sok zöldség van a kertben

– Régen, amikor még szántottuk – sokan ma is szántják – a kertünket, novembertől márciusig ki sem tettük a lábunkat, mert nem volt mit tenni, egyébként is sáros volt a talaj – mondta Takácsné Kovács Anikó. – Ezt ma már elképzelni sem tudom. Nincs szántás, nincs sár. Zöld, élő, vagy áttelelő növények fejlődnek, néhány fagyos hét kivételével. Télen is folyamatosan takarítok be salátát, káposztaféléket, retket.

– Most éppen metszési bemutatóra készülünk, több kertbe is ellátogatunk és közben megbeszéljük, kinél mi termett az elmúlt hónapokban. Így január elején is sok növény van még a kertünkben, így brokkoli, mángold, kelkáposzta, retek, kerti laboda és sárgarépa.

A kert élő forrás a léleknek, ami mindig pozitív energiát sugároz, még szemerkélő, borús időben is – vallja Anikó. Meggyőződése, hogy sokak lelki bajára, magányára pozitívan tudna hatni, ha újra kapát és néhány egyszerű szerszámot ragadnának.

Vegyszerek és műtrágya nélkül

– Ha a tavalyi betakarításamiból mérleget vonok, nyugodt szívvel jelenthetem ki, hogy egy tonna zöldséget és gyümölcsöt gyűjtöttem be, amiben a zöldségfélék domináltak. Ez igazán jó hír, mert ha nem vásárolhatnánk meg mindent az üzletekben, egyszerűen csak szerszámot kellene ragadni, és némi szakmai iránymutatással meg tudnánk termelni rengeteg élelmet, ahogy ezt az előző évszázadokban gyakorolták is az elődeink. Vetésforgóval, kettőstermesztéssel, polikultúrával, öntözve, fóliasátor, vegyszerek és műtrágya nélkül, kevés talajbolygatással, mulcsozással, komposztálással, permakultúrás módszerekkel elképesztően sok élelem termelhető meg csupán néhány kézi szerszám alkalmazásával, miközben a biodiverzitás látványosan növekszik, védett fajok jelennek meg a kertben és egészséges, tápláló élelmet tehetünk a család asztalára. 

A fenntartható jövőért

A csoport új fogalommal is megismerkedett, a permakultúrával. Anikó szerint ez egy olyan eszköz a kezünkben, amivel élnünk kell a fenntartható jövő érdekében. A fenntartható gazdálkodás a megélhetés minden feltételét megteremti. Nem újkeletű kezdeményezés, Ausztráliából indult a hetvenes évek közepétől. A lényege, hogy hasznosítsunk mindent, amit a természet ad, ne éljük fel a készleteinket, ne szennyezzük a környezetet. Éljünk tudatosan! Ebben szeretne a Permakultúra Klub Bátaszéken segítséget nyújtani.

– Egy-egy tagtárs kertjében, a szabadban beszéljük meg a teendőket, így a szelíd növényvédelmet: hogy mit kezdjünk a diófalevéllel, hogyan lehet egy füvesített kerten kertészkedni. Mi nem szántjuk a kertet, óvjuk a humusztartalmát – tette hozzá Anikó.

Önfenntartó, okos kert 

A permakultúra-kert lényege, hogy zártláncú és önfenntartó rendszerben termelődnek meg a mindennapi élelmiszerek, melyben állatok, növények és mikroorganizmusok élnek és működnek együtt. A hagyományoshoz képest ezekhez a kertekhez csak minimális energiabefektetés szükséges: mivel a természetes élő környezetet utánozza le, az organikus kert gyakorlatilag önmagát tartja fent.

Érdemes minél napsütöttebb területet keresni, és az sem hátrány, ha a talajban giliszták élnek, mert azok könnyen kezelhetővé, lazává dolgozzák a földet. A kert második legfontosabb hozzávalója egy csapatnyi csirke. Elsősorban a nitrogénben gazdag organikus trágya miatt.

A kert fontos eleme továbbá egy komposztálóhordó, amelybe a csirkealom mellett az ételmaradékoktól a falevelekig az égvilágon mindent bele lehet dobni. Semmi, ami organikus, nem lesz többé felesleges. A végeredmény pedig vegyi anyagoktól mentes élelmiszer és tojás.