A paksi atomerőmű az új blokkokkal már rövid távon biztosíthatja a hazai áramigény felét

Mint ismert, az atomerőmű építés első, előkészítési szakasza tavaly, 2023-ban lezárult és augusztusban a beruházás átlépett a második, a valós fizikai építkezés szakaszába. Megkezdődhettek a terület-előkészítési munkák, amelyek három kulcsfeladatra, a talajkiemelésre, a résfal megépítésére és a talajszilárdításra tagolhatóak.

A munka talajkiemeléssel indult, az első szakaszban több mint másfél millió köbméter föld kitermelésével mínusz öt méteres szintig emelték ki, de egyes helyeken a húsz métert is meghaladja majd a gödör mélysége. Mivel a létesítmény mellett van egy működő atomerőmű, ezért a két új egység területét résfallal vették körül. Az egy méter vastagságú, 32 méter mélységű, 2,7 km hosszúságú föld alatti vízzáró fal feladata, hogy a talajvíz csak kontrolláltan és minimális mértékben juthasson be a munkagödörbe, illetve megakadályozza, hogy a környező területeken lecsökkenjen a talajvíz szintje.

Jövő nyárig tart a talajszilárdítás

A novemberben elindult talajszilárdítással a blokkok épületei alatti talaj megerősítése történik meg, ennek részeként összesen 70 ezer cölöpöt kell a földben változó mélységben elhelyezni. Háromezer cölöp már elkészült az új atomerőművi blokkoknak helyet adó építési területen, a teljes munkával a jövő év közepére végeznek.

Ezzel párhuzamosan megkezdték azon létesítmények kialakítását is, amelyek az első beton beöntéséhez lesznek szükségesek. A tervek szerint az idei esztendő végéig megtörténhet az első beton öntése, amellyel még érdemibb fázisába jut a beruházás. Várhatóan áprilisban kezdődik meg az úgynevezett hosszú gyártási idejű elemek közé tartozó reaktortartály előállítása, míg a szintén rendkívül lényeges olvadékcsapda áprilisra vagy májusra el is készül.

Az új atomerőmű duplájára növeli nukleáris kapacitásunkat

Az ütemterv szerint az új atomerőművet a következő évtized elejére hálózatra tudják majd kapcsolni. Megépülésével hazánk jelenlegi nukleáris kapacitása a duplájára nő, körülbelül 70 százalékra emelkedik az atomenergia részesedése Magyarország villamosenergia-ellátásában, emellett évente 17 millió tonna széndioxiddal kevesebbet bocsátunk majd ki a levegőbe – hangzott el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatójának tavaly novemberi, paksi találkozóján, ahol aláírták az atomerőmű két új blokkjának építésére vonatkozó, következő évekre szóló ütemtervet.

Megszületett az ötlet

Az első és máig egyetlen magyar nukleáris erőmű megépítéséről 1966-ban döntöttek, a létesítéséről pedig ugyanabban az évben, december végén kötötték meg a magyar-szovjet államközi szerződést. Az akkor még nagyközség státuszú Paks mellett a 30 kilométerrel délebbre fekvő Bogyiszló és a Dunától keletre található Dusnok, korábban pedig még Solt is szóba került helyszín gyanánt. Végül több szempont: a folyó közelsége miatt rendelkezésre álló kellő mennyiségű hűtővíz, árvíz- és belvízvédelmi okok, valamint a talajösszetétel miatt esett a választás Paksra. 

A következő évben, 1967-ben megkezdődtek a tereprendezési munkák, amelyek azonban még ebben az évben megtörtek: 148 millió forint elköltése után négy évre leállt az építkezés. Ennek előnye is volt, az újraindításkor ugyanis a nyomottvizes (VVER) reaktortípus modernebb, V-213-as reaktora került bele a tervekbe. A szerződést 1970-ben módosították, amely már 1900-2000 megawatt összteljesítményű atomerőműről szólt. Az előkészületek 1972-ben kaptak újabb lendületet, amelyhez hozzájárulhatott a kibontakozó olajválság is.

Épülő erőmű és atomváros

Az erőmű alapkövét mégis csak jóval később, 1975. október 3-án rakták le. Ekkoriban még 1980-ra jelezték az első blokk beindítását. A vállalat 1976-ban alakult meg, 1992 óta részvénytársaságként működik, jelenleg MVM Paksi Atomerőmű Zrt. néven. A gigantikus korabeli munka részleteiről a filmhíradó egyik adása is beszámolt. – A magyar beruházások történetében példa nélküli feladat megvalósításán 40 vállalat négyezer szakembere dolgozik, de még ez évben újabb ezer építőt várnak Paksra – hangzott el a megkezdődött beruházásról 1978. augusztusában.

A látványos fejlesztés mellett a filmhíradóban szó volt az erőművel egy időben születő új városról is, amit lakói atomvárosnak neveznek. Mint elhangzott, Paks új lakótelepén, a Kishegyen, a riport készítésekor napról-napra szaporodtak az új épületek. Új ötlet volt, hogy az építőmunkásokat nem barakkokban helyezték el, hanem már ők is új panelházakba költözhettek, amelyek később az üzemeltetőknek adtak otthont. Több mint kétezer lakás épült így. – A 600 éves csendes kis dunaparti halászfalu néhány év alatt a villamosenergia fővárosává fejlődik – fogalmaztak és valóban... A nagyközség 10 ezres lakossága húsz év alatt megkétszereződött. Paks 1979-ben ismét városi címet kapott, amelyet még 1871-ben vesztett el, a mezővárosi rang megszüntetésével.

A világ huszonöt legtermelékenyebb blokkjai között a paksi 

A paksi erőmű területét úgy alakították ki, hogy lehetőség legyen az erőmű bővítésére. Az elsőként felépült két blokk mellett helyet biztosítottak a már ekkor tervben lévő, később meg is valósított III-as és IV-es reaktornak, és a most épülő két újabb blokknak is. Az I. reaktort az időpont többszöri módosítása után 1983. november 2-án avatták fel. A második 1984. szeptember 6-án, a harmadik 1986. szeptember 28-án, a negyedik pedig 1987. augusztus 16-án lépett működésbe. Ezzel lezárult az erőmű fejlesztésének első szakasza, elkészült a 20. század legnagyobb hazai ipari beruházása.

Az elmúlt évtizedek során többféle teljesítménynövelő átalakítást hajtottak végre, ezekkel a paksi blokkok névleges teljesítménye 2009-től 500 megawattra, együttes bruttó teljesítményük mintegy 2000 megawattra nőtt. A paksi reaktorok a világ első huszonöt blokkja között vannak teljesítményük kihasználtságát tekintve. Az 1996-2002 között végrehajtott biztonságnövelő intézkedések eredményeként a paksi blokkok biztonsági színvonala megegyezik a hasonló korú nyugati atomerőművek biztonsági színvonalával.

Európa egyik legbiztonságosabb nukleáris erőműve a paksi

A paksi erőmű fűtőanyaga enyhén dúsított urán-dioxid, egy reaktorba 42 tonna kerül. Az elhasználódás után a kötegeket pihentető medencében, víz alatt tárolják, majd öt év után biztonságos konténerekben szállítják Oroszországba újrafeldolgozás céljából. Az erőműből kikerülő felszerelések, eszközök tárolására Bátaapáti mellett létesítettek tárolót. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszíni létesítményeit 2008-ban adták át, 2012 decemberére elkészült az első föld alatti kamra is.

A paksi erőmű működése során legjelentősebb esemény az volt, amikor 2003. április 10-én a 2-es számú blokkban üzemzavar történt, amely nem járt külső, létesítményen kívüli kockázattal. A kárelhárítás 2007-re fejeződött be, a helyreállítás kétmilliárd forintba került. A biztonságnövelő intézkedéseknek is köszönhetően a 2012. évi úgynevezett stresszteszten Európa egyik legbiztonságosabb nukleáris erőművének bizonyult a paksi.

Indulása óta Paks több mint 500 milliárd kilowattórányi áramot termelt

Az 1982-es indulás óta megtermelt villamos áram mennyisége elérte az 500 terawattórát, azaz több mint 500 milliárd kilowattórát a paksi atomerőműben – tájékoztatott 2020. május 19-én az atomerőmű. A mennyiség nagyságrendjéről annyit, hogy az egy hétig képes lenne biztosítani az egész világ villamosenergia-fogyasztását, míg Magyarország villamosenergia-igényét akár 12 évig fedezné. Egy átlagos háztartás 230 millió év alatt fogyasztaná el, elektromos autókba töltve pedig mintegy 260 millió kilométer megtételére lenne elegendő ennyi áram.

Az erőmű 1982-87-ben üzembe helyezett négy reaktorának 30 éves üzemidejét 2012 és 2017 között 20 évvel hosszabbították meg, így 2032 és 2037 között le kellene állítani őket. Nemrégiben, 2023 decemberének elején Horváth Péter János, az atomerőmű vezérigazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy az Euratom előírásainak megfelelően októberben megtörtént a Paksi Atomerőmű további üzemidő hosszabítását előkészítő munkák kezdetének bejelentése az Európai Unió felé. Mint mondta, ezzel kezdetét veszi az a mintegy tízéves folyamat, amelynek eredményeként  az erőmű üzemelési engedélye újabb húsz évvel, 2052-ig és 2057-ig hosszabbodhat meg.

Zöld lámpát kapott a bővítés

Magyarország energetikai függetlenségének erősítése érdekében az Országgyűlés 2009-ben nagy többséggel határozatban járult hozzá új erőművi blokkok telepítésének előkészítéséhez a paksi erőmű telephelyén. A paksi atomerőmű bővítése, Paks 2 megépítése az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2014. január 14-én aláírt atomenergetikai együttműködési megállapodással vált konkrét tervvé. A paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt 2014. február 6-án hagyta jóvá az Országgyűlés.

Az újonnan épülő paksi atomerőművi blokkok minimum hatvan, de akár száz éven keresztül is szolgálják majd a fogyasztókat. Nemcsak a tervezett üzemidő hosszában múlja felül elődeit az új típus, hanem számos műszaki és biztonsági paramétert tekintve is. A 3+ generációs VVER-1200 blokktípus a VVER család egyik legújabb és legmodernebb tagja, amelynek konstrukciója a Roszatom több évtizedes fejlesztési és üzemeltetési tapasztalatán alapul. Ezek az innovatív technológiát alkalmazó blokkok jobb gazdasági mutatókkal bírnak elődeiknél, illetve a lehető leghatékonyabb védelmet biztosítják.

Hosszabb távon újabb erőművek oldhatják meg az energiaigények kielégítését

A növekvő villamosenergia-fogyasztás miatt szakértők szerint azonban mára nem Paks 2 létjogosultsága vagy megtérülése a kérdés, hanem olyan egészséges energiamix elérése a cél, amely révén a jövőbeli igények kielégítéséhez szükséges villamos energiát döntően hazai erőművek termelik meg. Magyarország a villamosenergia-ellátás tekintetében ugyanis már most is kihívásokkal küzd, az áramigény pedig a 2030-as évekre várhatóan még tovább növekszik. Az árulkodó jelek egyike a 2024. január 22-én negyed hat körül mért 7441 MW csúcsérték, amely 45 MW-tal haladta meg a két évvel ezelőtti csúcsot. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy az új történelmi csúcs értékéből az import 3196 MW volt, ezzel a behozott energia 43 százalékos részarányt képviselt, amely szerinte már ellátás-, sőt nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Az atomenergetikai szakértő úgy véli, ezért olyan egészséges energiamix elérése a cél, amely révén a jövőbeli igények kielégítéséhez szükséges villamos energiát döntően hazai erőművek termelik meg, minimalizálva ezáltal az importkitettséget. Szerinte rövidebb távon, azaz a 2030-as években a hazai áramigények felét a Paksi Atomerőmű és a Paks 2 biztosíthatja, miközben elengedhetetlen szerep hárul a megújuló energiaforrásokra és például a gázerőművekre, középtávon viszont feltétlenül szükség lehet egy újabb telephelyen, újabb atomerőművi egységek – nagy egységteljesítményű blokkok, de akár kis moduláris reaktorok – építésére is.