Az olcsóbbat és a hazait keresik a vevők az üzletekben

Elindult a lefelé vásárlás az élelmiszerboltokban. Ez azt jelenti, hogy mennyiségre még ugyanannyi terméket vásárolnak az emberek, de inkább az olcsóbbakat választják.

Kevesebbet vásároltak, többet fizettek

Jelentős átrendeződés történt 2023-ban a fogyasztási szerkezetben Magyarországon, előtérbe kerültek ugyanis az olcsó, sok esetben alacsonyabb minőséget képviselő termékek – írta az Agrárszektor. Az árképzés miatt a saját márkás termékek iránti igény is nőtt, a zöldség-gyümölcs, a tejtermék és a hús-húskészítmények azok a kategóriák, ahol a fogyasztók tudatosan a hazait keresik.

A Központi Statisztikai Hivatal tette közzé a kiskereskedelmi adatokat, ezekben is hasonló folyamatra utaló jelek vannak: az élelmiszerüzletekben 3 százalékkal több pénzt költöttek el az emberek, mint 2021 májusában, miközben az infláció 10,7 százalékos volt, az élelmiszerek pedig több, mint 18 százalékkal drágultak átlagosan. Vagyis ugyan több pénzt hagytak az emberek a kasszáknál, mint egy éve, de ez kevesebb termék megvásárlását jelentette.

Hogyan vásárolnak élelmiszert a magyarok? 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a múlt év második felében végzett reprezentatív kutatása szerint a legfontosabb szempontok élelmiszer vásárlásnál a fogyasztó számára a minőség, a biztonságosság, a jó ár-érték arány, valamint a megbízható eredet és gyártó. A TOP 5-be ugyan még nem fért bele, de egyre hangsúlyosabb érv a vásárlásnál az egészséges étrendbe illeszthetőség is, ami nemcsak a fenntarthatósági trendek szempontjából jó hír, de a tudatos fogyasztó megjelenését is mutatja.

A kutatás alapján az eredet, azon belül pedig a magyar termékek preferenciája továbbra is jelentős, a megkérdezettek kétharmada számára fontos vagy nagyon fontos, hogy hazai terméket vásároljon. Termékkört tekintve a zöldség-gyümölcs, a tejtermék és a hús-húskészítmények azok a kategóriák, ahol a fogyasztók tudatosan a hazait keresik.

Magyar termékek aránya a hazai boltokban 

Rendszeresen készítenek polcfelmérést a Nébih-nél arról, milyen arányban vannak jelen a magyar termékek a hazai boltokban. Átlagosan 70 százalékos a hazai áru jelenléte a boltok kínálatában, ám ez jelentősen függ attól, hogy mely kategóriát vizsgálják. A gyümölcs-zöldség esetében például tekintettel kell lenni a szezonális hatásokra és a termőhelyi sajátosságokra, az olyan készterméknél pedig, mint akár az olívaolaj vagy a kávé, az országspecifikus árura. Az általános tapasztalat az, hogy a legmagasabb értékek a hazai alapanyagon alapuló, feldolgozott, de nem magas hozzáadott értékű termékek esetében láthatóak. Ilyen például a csomagolt friss csirkehús, a friss/ESL/UHT tej, a túró, a tejföl, a sertéskaraj, a párizsi vagy akár a virsli.

A korábbi években alacsony volt a magyar termék arány a magasan feldolgozott húskészítményeknél, a sajtoknál és a joghurtoknál, de míg a sajtok esetében a jelentős nemzetközi termékkínálat miatt nem valószínű jelentős emelkedés, addig a korábbi évek ipari beruházásai reményre adnak okot, hogy a tejdesszertek, joghurtok esetében egyre több lesz a hazai a boltok polcain.

Mindenből a legolcsóbbat választják

Megkérdeztünk néhány vásárlót, hogy mit vásárol nap mint nap az üzletekben. Horváth Benedekné, szekszárdi nyugdíjas elmondta, naponta csak a legfontosabbakat, friss kenyeret, tejet, az aznapi ebédhez valót veszi meg, amikor megkapja a nyugdíját azt követően vásárol be a lánya segítségével. Akkor vásárolnak lisztet, olajat, vegetát, mindent ami kell a háztartásba és eláll.

Németh Péterné, adminisztrátorként dolgozik egy paksi vállalkozónál, emellett naponta készít vacsorát, mivel a család akkor ül le együtt az asztalhoz. Mint mondta, mindig előre összeírja, hogy aznap mit kell megvennie. Mindenből a legolcsóbbat választja, vagyis az üzlet saját márkás termékeit. Pár évvel ezelőtt nem így volt, tette hozzá.