Idénymunkával is elég jól lehet keresni Tolna vármegyében

Címkék#mezőgazdaság #idénymunka #munkaerőhiány

Közeleg a nyár, ami azt is jelenti, hogy a gyümölcsösökben egyre több munka lesz, egyre több idénymunkással. A bérek terén jelentős különbségek vannak az ország különböző részein: van, ahol a napi bér 12 ezer forint, de akad olyan hely is, ahol egy nap alatt 18 ezer forintot vihetnek haza.

Mauthner Ilona

Beérett az eper, a cseresznye, hamarosan érik a meggy, a sárgabarack, nagyon kellenének a kétkezi munkások , akik leszedik a gyümölcsöt (Fotó: Mártonfai Dénes)

Súlyos munkaerőhiány és alacsony bérek miatt egyre jelentősebb a külföldi munkások megjelenése, a helyzet pedig rövid távon nem látszik javulni, és az elvándorlás, illetve az elöregedés további kihívások elé állítja az ágazatot.

Több ezer idénymunkás hiányzik

Országosan nyolcvanezer, Tolna vármegyéből több ezer idénymunkás hiányzik, pedig tavasztól késő őszig jelentősen megnő a kereslet irántuk.

Nem lehet találni hozzáértő, jó traktorost – mondta Kenesei Dezső bonyhádi gazdálkodó. Szinte folyamatosan hirdetik az állást, de aki jelentkezik, annak olyan igényei vannak, ami nem megfizethető. – Nemcsak sokat kér, elvárja azt is, hogy hozzuk-vigyük reggel és este. Ráadásul előre jelzi, hogy nem vállal plusz munkát, pedig ha itt a permetezés ideje, akkor azt csinálni kell. Akkor is, ha az szombatra, vasárnapra vagy ünnepnapra esik – tette hozzá.

Se traktoros, se kétkezi munkás

Héder Ferenc bátaszéki gazdálkodó amiatt mérgelődött, hogy nemhogy traktorost, de egyszerű munkást sem találni. A gyümölcsösben, majd a szőlőben lenne bőven „gyalogmunka”. Nem kell hozzá különösebb szakértelem. Le kell vágni az oldal- és vadhajtásokat, illetve kaszálni a fák tövét. Aki mezőgazdasági munkára jelentkezik, az az egyik nap jön, a másik napon már nem biztos.

Az egyik szekszárdi almatermelő arról beszélt, viszonylag állandó brigáddal végzi az éves munkát, de évről évre csökkent a csapat létszáma. Míg öt éve harmincöten voltak, mára hatan maradtak. Ők is idősebbek. Bár szívesen jönnek dolgozni, nem igazán terhelhetők. Naponta 12 ezer forintot fizet nekik, ehhez jön az adóhivatalhoz történő bejelentés utáni ezer forint személyenként.

Alig akar valaki az agráriumban dolgozni

A FruitVeB elnöke kitért arra is, hogy a mezőgazdaság 15-20 évvel ezelőtt még bővelkedett az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni, főleg kétkezi munkát végezni. Odáig fajult a helyzet, hogy már azt sem zavarják el, aki nem végzi rendesen a munkáját, sőt, még megfeddni sem nagyon merik, nehogy odébb álljon. Apáti Ferenc kiemelte, a munkaerőhiány visszaesést is okozott a termőterületekben, elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, tehát ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. Az elmúlt évtizedben a legnagyobb munkaerőigénnyel rendelkező ágazatok, mint például a kajszi, az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek, jelentős, 30-50 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést tapasztaltak. A bérek régiónként változnak: az északkeleti országrészben ugyan még csak 12 ezer forint körül van a napibér, az ország középső és nyugati részein viszont napi 15 000-18 000 forint a jellemző.

Sokszor az időjárás is közbeszól

– Nehéz embert találni, és az sem könnyíti meg a helyzetünket, hogy a menetrendet gyakran felborítja az időjárás. Jön egy pár napos eső, és mire folytatni tudnánk a munkát, kiderül, hogy a létszám a felére csökkent. Van, aki azért nem jön, mert elment máshová, van, aki úgy gondolja, pihen még egy kicsit. Nehéz megmondani, hány emberre lehet számítani mondjuk egy hét múlva – mondta Csapó Vince szekszárdi szőlőtermelő.

Nem vonzó a fizikai munka

A magyar mezőgazdaságnak évtizedes, strukturális gondokkal kell megküzdenie és elmondható, hogy a munkaerőhiány már általánossá vált mind a magyar gazdaságban, mind az agráriumban. Idén januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt hazánkban, ehhez képest a mezőgazdasági szektorban a bruttó átlagkereset 457 ezer forint volt. Tehát nagyjából nettó 304 ezer forint havonta, ami több mint 100 ezer forinttal kevesebb az országos átlagnál – írja a Pénzcentrum. A más gazdasági ágakhoz képest alacsonyabb jövedelemszint és a kemény fizikai munka kevésbé vonzó a mai munkavállalók számára.

A metszés, gyümölcsszedés a munkacsúcs

A gyümölcstermesztésben két nagy munkacsúcs, élőmunka-igényes munkaművelet van: a metszés, ami késő ősztől kora tavaszig tart, és jellemzően törekszenek a gazdák állandó vagy családi munkaerővel megoldani – mondta dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs elnöke az Agrárszektornak.

Hozzátette, hogy emellett a másik munkacsúcs a betakarítás, ami gyümölcsfajtól függően 1-3 hónapos időszak, fajtól függően tavasztól késő őszig, és ezért nem lehet, csak állandó munkásokkal megoldani, ide szükségeltetik a szezonális munkaerő. Vagyis amire nyáron lehet jelentkezni, az legnagyobbrészt a gyümölcsszüret.