2024.07.25. 12:00
A hazai borászatok többsége nem tudta beépíteni a költségeit az áraiba
A megnövekedett adminisztrációs és regisztrációs kötelezettségek határozott terhet jelentettek a borágazat szereplői számára, ráadásul az elhúzódó eljárások sem könnyítették meg az átmenetet. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint a hazai borászatok nagy része nem tudta beépíteni az átadási vagy értékesítési áraiba az elmúlt két év jelentős költségnövekedéseit.
A múlt év júliusában lépett életbe a borászok számára a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR), valamint az azt némileg felváltó, idén január 1-jével induló kötelező visszaváltási rendszer (DRS). A hazai borászatok többsége körében ez nagy vitát generált.
Fotó: Shutterstock
A hazai borászatok szerint túl sok az adminisztráció
A kötelező visszaváltási rendszer bevezetése, bár nem volt zökkenőmentes, az élelmiszeripari szakemberek szerint csökkentette ugyan a csomagolóanyag-felhasználást, egyúttal azonban jelentős költségnövekedéssel járt mind a gyártók, mind a fogyasztók részéről. A DRS-rendszerrel kapcsolatban mostanra az a leggyakoribb vélekedés, hogy ha rendesen beindul, még jó lehet, jelenleg azonban úgy ró komoly terheket a gyártókra és a hasznosítókra, hogy nem kompenzálja őket kellőképpen.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa több módosítást szorgalmazott
Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára korábban az Agrárszektor kérdésére kifejtette, hogy például a pezsgőnél az uniós jog írja elő a kötelező üvegpalackok használatát. Hasonlóan több magyar eredetvédett bor termékleírása rendelkezik üvegpalack használatáról: például a tokaji és a szekszárdi és az egri borokat kizárólag ilyen formában lehet forgalomba hozni. Tokaji borkülönlegességek – mint például az aszú vagy a szamorodni – esetében a palackok méretére, formájára és színére nézve is kötelező jellegű kritériumok vonatkoznak.
Sok borásznak jelentett gondot az EPR
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa összegyűjtötte a borászok véleményét. Elsősorban a termékek regisztrációja okoz gondot, az ugyanis nagyon sok esetben tovább tart, mint a rendelkezésre álló 45 nap. A HNT azonban ebben is jelentős könnyítést ért el a beküldendő csomagolási egységek darabszámának csökkentésével, ami valamennyi italtermékre ugyanúgy vonatkozik – derült ki a szakmai szervezet közleményéből.
Arra a kérdésre, hogy mekkora kihívást jelent az ágazat számára a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése, a HNT úgy fogalmazott, hogy az éles indulás előtti időszakban, vagyis nagyjából április közepétől kezdve komoly problémák léptek fel a borászati termékek forgalmazása során a borászati termékekre vonatkozó könnyített szabályok értelmezése és alkalmazása, valamint az elhúzódó regisztrációs eljárások miatt.
Sikerült megoldani a legtöbb problémát a MOHU-val
Mostanra azonban - úgy tűnik - sikerült megoldani a legtöbb problémát a MOHU-val együttműködve, és a borászatok legnagyobb része már legalább egy termékét sikeresen regisztrálni tudta a DRS rendszerben. Mivel azonban sok kis borászat élt a jogszabályi lehetőségekkel, és a termékeit az EPR-ben tartotta, így nekik most, az új évjárat piacra kerülésével kezdődik csak a regisztráció és a rendszer többi elemének alkalmazása, így például az adminisztráció, valamint EPR-től eltérő jelentési kötelezettség és díjfizetés is.
