Felsült a kukorica, az aszály és a hőség betett neki

A nagyobb kár leginkább a homokosabb területekre jellemző, de a jobb talajokon is terméskiesés várható. Felsült a kukorica, „billingek” vannak rajta, a cső felső negyven százaléka nem kötött be, az alsó része heterogén.

Felsült a kukorica: egyre kockázatosabb növénnyé válik

Délkelet-Európában a szántóföldi termelés egyik kulcsfontosságú növénye a kukorica, ám az utóbbi években tapasztalt hőség és aszály egyre többször okoz kudarcot a termesztésében. Az öntözött területek korlátozott volta miatt a gazdálkodók egyre inkább az őszi vetésű növények felé fordulnak, a tavasziak közül pedig a szárazságtűrőbb napraforgót részesítik előnyben – már amennyire ezt a vetésforgó engedi.

Most a műholdképek alapján végig a Duna mentén egyre rosszabb állapotban vannak a kukoricatáblák. Romániában, Bulgáriában és a magyar Alföldön a legrosszabb a helyzet, de Észak-Szerbia és Horvátország keleti része is érintett. Ezekben a régiókban a hőmérséklet tartósan magasabb volt 35 Celsius-foknál, csapadékból pedig csak minimális érkezett az utóbbi hetekben. 

Lejjebb kellett korrigálni a várható hozamokat

Tolnában az elmúlt egy hónapban alig esett eső, a vármegye déli felén volt több, közel 20 milliméter, de a többi területen 3-5 milliméternél nem esett több. Az aszály következtében lejjebb kellett korrigálni a várható hozamokat. A hazai termést 250 ezer tonnával, a horvátot 100 ezer tonnával, a románt 250 ezer tonnával és a bolgárt 50 ezer tonnával módosították lefelé az elemzők.

Az Európai Unió egészében még így is összejöhet a 64 millió tonnás termés. Mivel tavalyhoz képest 4 százalékkal bővült a növény termőterülete, az össztermés el fogja érni az ötéves átlagot. A hozamot jelenleg hektáronként 7,4 tonnára becsülik.

Augusztus második felében kezdődhet az aratás

Paks, Nagydorog körzetében június 22-én volt utoljára csapadék, és közben 11 kemény - közel 40 fokos - hőségnapot is túl kellett élniük a növényeknek, mondta Krieser János, aki a Paks környéki Pusztabír Kft. vezetője, egyben a vármegyei gabonaválasztmány tagja is. A homokos, gyenge vízgazdálkodási területeken nagyobb a kár, mint azt országosan feltételezik, tette hozzá a szakember. 

Ami pedig a felvásárlási árakat illeti, nem érdemes abban bízni, hogy a kevesebb termést kompenzálja majd a magasabb ár, mert azt sajnos már nem csak a hazai adatok befolyásolják. Az elképzelhető, hogy rövid ideig magasabb felvásárlási árakat kínálnak, de a hiányt hamar pótolják importból, és újból visszaesik az ára. 

A korai - áprilisi vetések - lassan beérnek, így augusztus második felében már lehet vágni a kukoricát. Akkor eldől az is, mennyit ér tonnája a felvásárlóknak.