Napi 18 ezer forintért is alig akad gyümölcsszedésre idénymunkás

Évente 50-80 millió forintnyi kárt okoz a gazdáknak az, hogy nem tudják kivel és/vagy időben leszedetni, betakaríttatni terményeiket. Egyre több helyzetben szorul az ágazat külföldi, akár távol-keleti, például Fülöp-szigeteki munkavállalók alkalmazására.

A FruitVeB tájékoztatása szerint a kertészeti ágazatban évente két nagy munkacsúcsot, élőmunka-igényes munkaműveletet kell elvégezni. A metszést, ami késő ősztől kora tavaszig tart, illetve a betakarítást, amely a munka csúcsát jelenti.

Az idénymunkák nagy része gyümölcsszüret, ez gyümölcsfajtól függően 1-3 hónapos időszakot jelent, és ezért nem lehet csak állandó munkásokkal elvégezni ezeket a munkálatokat, ebben az esetben van szükség a szezonális munkaerőre. 

Napi 18 ezer forintot is kereshet egy idénymunkás

Az ország az idénymunkáért kifizetett bérek tekintetében két jelentősebb részre osztható. A FruitVeB szerint az északkeleti országrészben körülbelül 12 ezer forint a napi bér, az ország nyugati, illetve középső részein pedig ugyanez 15-18 ezer forintra tehető. A bejelentett, járulékokkal emelt költség 1800-2000 Ft/óra munkabér esetén a termelő számára 2700-3000 Ft/órás költséget jelent.

Az idénymunka ára folyamatosan, dinamikus növekszik, sokszor még a minimálbérnél és a szakképzett bérminimumnál is magasabb összeget kell százalékos értékben adni a dolgozóknak – mondta az Agrárszektornak Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke. Hozzátette, hogy változtattak az egyszerűsített foglalkozásban a közterhek mértékén. Sokáig nagyon kedvezően, 500 forint volt naponta a közteher összege, ez napjainkban a minimálbérhez viszonyítva 1300 forintra tehető a mezőgazdasági idénymunkások esetében. Ez is jelentősen megnöveli az idénymunkások költségtényezőit.