A legeltetés egyre nagyobb gond, mert kisült a fű

A legeltetés és kaszálás színvonala központi kérdés az állatok takarmányozásában. Az idei szezon jól indult, volt még csapadék, a legeltetés is megoldódott, de mára a nagy hőség és a hetek óta tartó aszály miatt kiégett a fű. Gondban vannak az állattartók.

Mauthner Ilona

Bogyiszló körzetében utoljára még június 20-a környékén esett némi csapadék. A fű sok helyen kiégett, a legeltetés szinte megoldhatatlan.

Legeltetés egyre nagyobb gond a hőségben, Bognár Ferenc és fia Péter hajnali 4 órakor hajtják ki az állatokat oda, ahol még szép a fű.
Fotó: Makovics Kornél

Van ahol még megoldható a legeltetés

Bajusz Bálint juhász Bogyiszlón gazdálkodik, mint mondta, vannak olyan területeik melyek teljesen kiszáradtak, de vannak, ahol még tudnak legelni a juhok. Hajnalban hajtják ki őket a karámba és ott vannak késő estig. Sajnos sok a szúnyog is. Az állatok itatóit mindig feltöltik friss vízzel. Talán még két hétig tudják biztosítani a legeltetést, aztán szemes takarmánnyal és télire félre tett szénával kell pótolni az állatok etetését.

Sajnos gabonát, abrakot azt venniük kell, de szerencsére a búza, kukorica, árpa ára most barátságosabb, mint egy évvel ezelőtt volt.

Forróság és aszály, egyszerre sújtja hazánkat

Az utolsó kiadós eső július 22-én volt a vármegye déli felén, akkor 16 milliméternyi esett, mondta dr. Gabi Géza szekszárdi agrárszakmérnök.

Ennyire forró és aszályos évre mint az idei még nem volt példa az elmúlt 25 évben. Januártól június végéig mindössze 195 milliméternyi eső hullott, a fele annak ami egy átlagos esztendőben (félévre számolva) szokott. Az idei év rendkívüli, már áprilisban a havi átlaghőmérséklet 20 fok volt. Délkelet felől érkezik hozzánk a forró levegő, ami afrikai hőséget szállít. Több szakmai hírportálon is lehet olvasni, hogy az elmúlt kétezer év legmelegebb nyara van Közép- és Dél Európában.

Hajnali négy órakor kelnek és hajtják ki az állatokat

– Az első fűkaszálást még május végén elvégeztük, ebből meglesz a télre való széna, amit már be is báláztunk. Tavasszal még kaptunk egy kis esőt, így több száz körbálást elkészítettünk – mondta Bognár Péter fiatal gazdálkodó, akinek a családjával együtt Felsőnána mellett, Rudolfmajorban vannak állataik, köztük juhok és szarvasmarhák.

– Hajnali 4-kor kelünk, akkor kihajtjuk a juhokat és a marhákat a legelőre. Több területünk is van, és szakaszosan folyik a legeltetés. Egyik helyről visszük a másikra az állatokat, ha már lelegelték a területet. Este 9 óra körül hajtjuk vissza a marhákat a legelőkertbe, a juhokat pedig a hodályba.

– Nálunk a juhász kap lakást a családjával együtt, teljes ellátást, be van hivatalosan jelentve és fizetés is jár neki minden hónapban. Ennek ellenére nem találunk megfelelő embert – mondta Bognár Péter fiatal gazdálkodó. – Így a megoldás az, hogy édesapám is segít az állatok ki- és behajtásánál.

Egyre kevesebben tartanak állatot

A támogatások ellenére csökkent a haszonállatok száma a vármegyében az elmúlt években. A statisztikai hivatal adatai szerint tavaly decemberben 455 ezer tyúkot tartottak számon, négy évvel korábban 750 ezret. Az országos mezőnyben ezzel az utolsó helyek egyikén állunk. Juhból 41 ezret tartottak nyilván decemberben, négy évvel korábban 52 ezret, ezzel a középmezőnyben vagyunk. Sertésből tavaly 156 ezret számoltak össze, 2016-ban 175 ezer volt a számuk, ez megfelel az országos átlagnak, ahogy a szarvasmarhák száma is. Ebből tavaly 27 ezret tartottak nyilván, négy évvel korábban 31 ezret. A következő években számítani lehet arra, hogy minden területen csökken az állatállomány, mert kiszámíthatatlan a piac és a tartásuk is hektikusan alakul, az időjárástól függően.