Sertés iránti kereslet nem csökkent

Az elmúlt években nagy gondot jelentett az afrikai sertéspestis (ASP) jelenléte is az országban és a kontinensen, ez ugyanis a magyar és az európai sertések harmadik országbéli piacait veszélyezteti. Jó hír lehet viszont, hogy a kieső telepek helyett modern üzemegységeket adnak át, hiszen a sertés iránti kereslet egyre nő.

Sertés iránti kereslet nem csökkent

Nemcsak a hízóállomány, de a tenyészállatok száma is csökkent hazánkban, ami tartós negatív trendet jelez. Hazánkban a legutóbbi számlálás szerint alig van 2,5 millió felett az állomány, a vágásszám is 4,2 millió alatt maradt tavaly. Az ágazatban egyre látványosabban folytatódik a koncentráció, de a kieső telepek helyett szerencsére modern telepek átadására is sor kerül.

A felvásárlási árak miatt nem panaszkodtak

Nincs okuk panaszra a sertés iránti kereslet és a felvásárlási árak miatt. Bár ez utóbbi némi csökkenést mutatott az elmúlt hónapban, de még így is elégedettek lehetnek a termelők. Az élő sertés kilós ára 670-680 forint körül alakul. Jelenleg a 25 kiló körüli malacokat keresik leginkább, darabjáért 30 ezer forint körüli összeget fizetnek, mondta Lengyel Lóránd, akinek családjával együtt Németkéren van telepe. 

A gazdálkodó hozzátette, a malacok iránti kereslet nem esett vissza, egész évben szinte sorban állnak értük a felvásárlók. Nyugat-Európában viszont sokan hagytak fel a gazdálkodással, sokat szigorítottak a környezetvédelmen is, talán ez is az egyik ok. Itthon viszont takarmány drágulására kell felkészülni, a kukorica siralmas állapotban van, tette hozzá Lengyel Lóránd.

Nemzetközi kitekintés: visszaesett a termelés

Az Európai Unióban összességében 10 százalékkal esett vissza a termelés az elmúlt évben. A negatív trend alól a legjelentősebb sertéstartó országok, köztük Németország és Lengyelország sem számítanak kivételnek. Előbbiben 20 százalékos állománycsökkenést regisztráltak, a lengyeleknél pedig az afrikai sertéspestis pusztítása hagyott maradandó nyomokat az ágazaton, ami már Lengyelország önellátását is veszélybe sodorta. Eközben az amerikai vagy a brazil sertéstartás szárnyal, az uniós termelőknek pedig az egyre szigorodó környezet- és állatvédelmi előírások mellett kell versenyezniük a világpiacon. 

Eredményesek a fejlesztések

Hazánkban is csökkent a koca- és a hízólétszám az elmúlt évben. A telepi beruházásoknak és a járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően az egy kocára jutó élő malac 3,5-tel növekedett az elmúlt 4-5 évben, ami komoly előrelépést jelent a hatékony termelésben.

Tolna vármegyében míg 2001-ben 289 ezer volt a sertések száma, addig 2010-ben 142 ezerre csökkent. Ez volt a mélypont a statisztikai hivatal adatai szerint. A támogatásoknak köszönhetően 2020-ban már sikerült 197 ezerre növelni a sertések számát a vármegyében.