Termőföldek öröklése: újak a szabályok az idei évtől!

Ha az örökhagyó végintézkedés nélkül halt meg, úgy a hagyaték átszállására a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Ugyanakkor fontos változás lépett életbe ez év július 1-től, ebben a termőföldek öröklése érintett.

A törvényes örökös és a termőföldek öröklése

A végrendeleti örökös csak akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha egyben földművesnek is minősül és ezzel nem lépi túl a 300 hektáros maximumot, hívta fel a figyelmet az Agroinform.

Amennyiben viszont a végrendeleti örökös egyben törvényes örökösnek is minősül (vagy a törvényes örökös kiesése esetén az lehetne – például az unoka), akkor hiába csak végrendeleti örökös, rá már nem kell alkalmazni ezeket a szűkítő feltételeket – derül ki a MAGOSZ szakmai tájékoztatójából.

Mikortól kell földművesnek minősülnie az örökösnek?

Az eddigi gyakorlat alapján a földműves státusznak az örökhagyó halála időpontjára visszamenőleg kellett fennállnia. Az idei év július 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás értelmében, ha valaki végrendelettel földet örököl és nem rendelkezik földműves státusszal, úgy ettől függetlenül a tulajdonába kerülhet a föld, azzal, hogy egy éven belül kell megszereznie a földműves bejegyzéshez szükséges végzettséget.

Hogyan lehet végrendelkezni?

Fontos, hogy végrendelkezni személyesen, közjegyző előtt, vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet. A közjegyző által kiállított végrendelet közokiratnak minősül, a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsított.

A törvényes örökösök számára köteles rész jár

Az a törvényes örökös, aki a végrendelet miatt elesik az örökségétől, kötelesrész jogcímén jogosult lesz annak a harmadára, ami számára, mint törvényes örökösnek egyébként jutna. Kötelesrészre nem minden törvényes örökös jogosult, csak az örökhagyó leszármazói, házastársa és a szülő. De például a testvér részére már nem kell kötelesrészt fizetni.

A köteles részről a polgári törvénykönyv rendelkezik. Ennek alapján a kötelesrész iránti igény 5 év alatt elévül, de például a 10 évnél régebben juttatott ingyenes adomány eleve nem is számít bele a kötelesrész alapjába.

Mikor illetékmentes a termőföld öröklése?

Az egyenesági rokonok, a túlélő házastárs vagy a testvér öröklése esetén nincs illetékfizetési kötelezettség. Nem mentesül viszont az öröklési illeték alól az élettárs, sőt, mivel ő nem minősül törvényes örökösnek, így csak végintézkedés esetén örökölhet. Ilyen esetben 9 százalékos illetéket kell megfizetni a termőföld öröklése után, míg a hagyaték többi vagyontárgya esetén főszabály szerint 18 százalékos illetéket köteles megfizetni. Lényeges, hogy amennyiben a hagyatéki terhek esetleg még a hagyaték értékét is meghaladnák, úgy ilyen esetben az örökös csak a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezők irányába, azon túl már nem (kivétel ez alól például a hagyatéki eljárás költsége, amelyért már a teljes vagyonával felel).

A haszonbérlet öröklése

Amennyiben a haszonbérbeadó meghal, attól még a bérleti szerződés nem szűnik meg, csupán az örökösei lépnek be a bérbeadói pozícióba. Önmagában emiatt még nincs szükség a szerződés módosítására, az változatlan feltételekkel fennmarad, de a jogszerű földhasználat vagy a „volt haszonbérlői” ranghely igazolása szempontjából indokolt a szerződő felek pontosítása.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha a bérlő halálozna el. A szerződés ilyenkor változatlan feltételekkel fennmarad, de az előzőektől eltérően, a bérlő örökösei kivételesen dönthetnek úgy, hogy felmondják a szerződést. Azonban ezt a jognyilatkozatot is legkésőbb a jogerős hagyatéki végzéstől számított 30 napon belül tehetik meg.