2 órája
A klímakatasztrófa árnyékában – felelősségünk és lehetőségeink
Baka György, a Zöldtárs Természetvédelmi Közhasznú Alapítvány elnöke, Beszédes József-díjas környezetvédelmi szakember saját írásában osztja meg gondolatait a klímaváltozás súlyos következményeiről és a társadalom felelősségéről. A „Utólag már szabhatjuk!” című cikket változtatás nélkül közöljük.
Baka György (Fotó: Makovics Kornél)
Baka György, a Zöldtárs Természetvédelmi Közhasznú Alapítvány elnöke, akit a Tolna vármegyei közgyűlés szeptemberben Beszédes József-díjjal tüntetett ki, éles kritikát fogalmaz meg az emberi felelőtlenségről a környezeti válsággal kapcsolatban. A szakembert a kitüntetés kapcsán láttuk vendégül szerkesztőségünkben. A beszélgetés után az elnök egy szakmai anyagot juttatott el hozzánk „Utólag már szabhatjuk!” címmel. Baka György Hofi Géza szavaival indított cikke feltárja a jelenlegi klímaválság súlyos következményeit. Írását változtatás nélkül közöljük. A Baka Györggyel készült beszélgetést ITT hallgathatja meg.
UTÓLAG MÁR SZABHATJUK!
(Baka György, Zöldtárs Alapítvány)
ELŐSZÓ
„Én elszabtam, Te elszabtad, Ő elszabta, Mi elszabtuk, ha elszabtuk, hát elszabtuk, utólag már szabhatjuk!” (Hofi Géza humorista)
BEVEZETÉS
2024. szeptember elején már két hónapja kánikula van Magyarországon és Szekszárdon is, 35-40 °C közötti hőmérséklet, júliusban Szekszárdon 8,6 mm, augusztusban 13,2 mm eső esett. Ezeken a hőhullámos napokon naponta 10-20 százalékkal többen halnak meg, mint máskor. Nagymamák és nagypapák évekkel korábban csukják le a szemüket, mint normálisabb időjárás esetén várható volna. A szántóföldek növényei, a kukorica, a napraforgó kiszáradnak, az ablakos kukoricacsövek bágyadtan lógnak lefelé, a gyerekökölnyi napraforgótányér sovány olajat sejtet. Kertünk növényei elhervadtanak, a fákat már nem a termésért, hanem az életben maradásukért öntözzük. (2022-ben hasonló nyár volt, az ország 1 millió hektár kukoricájából közel 200.000 hektárt kiszántottak vagy lesilóztak, mert nem érte meg betakarítani.)
TÁRGYALÁS_1
Mit csináljunk? Lássuk az leggyakoribb „okos” tanácsolat!
Igyunk több vizet. Kapcsoljuk be a légkondicionálót (már akinek van). Délelőtt 10 óra és délután 3 óra között nem menjünk ki a napra. Az öregek, ha nincs légkondicionálójuk, menjenek a legközelebbi hűtött áruházba (akkor is, ha mozgásképtelenek?) és ott ácsorogjanak néhány órát a pultok előtt, hogy lehűljenek. A gyereket és a kutyát ne hagyjuk a napon hagyott autóban. Lehetőleg éjszaka szellőztessünk, hűtsük le a lakást.
Sorjáznak a médiából a jobbnál jobb tanácsok.
Csak ennyi?!
Magyarország egyik klímaügyekben véleményformáló szakértője (Ürge-Vorsatz Diána) nemrégiben egy előadáson azt találta mondani, hogy jól jegyezzük meg a 2024 évi nyarat, mert a jövőben ennél csak melegebb nyarak jönnek.
Ennyi!
Meleg van!
Nagyon meleg van!
Dögmeleg van!
… és nagy süket csönd! Amit néha-néha szakít meg a szokványos dadogás a vízivásról, meg a többi jótanácsról. Esetleg nem kellene a mindent is tudó kormányzati okosembereinknek a világháborús veszélyhelyzet átmeneti csillapodásának egy-egy rövidke időszakában elmagyarázni, hogy mi okozza ezt a dögmeleget? Hát a klímaváltozás, mondanák valószínűleg. És hát mi okozza a klímaváltozást, értetlenkednének az értetlenkedők. Hát erre már valami erősebbet kellene mondani, mert végül is ki kellene mondani azt, hogy az alapvető ok az a fékeveszett pénzügyi-ipari-fogyasztói rendszer, amely szétbarmolja a Föld ökológiai rendszerét és annak részeként a Föld éghajlati rendszerét is, amelyikben Mi élünk. 40.000 transznacionális cég, akik minden erejükkel a több és még több pénz megszerzésén munkálkodnak – persze közben termelnek és szolgáltatnak ezt-azt –, de az elsődleges céljuk, hogy minél több pénz termeljenek. 8 milliárd földlakó, akik többet robotolnak, mint a középkorban azért, hogy a rendkívül hatékony nagyipari gyártás minden hasznos és haszontalan termékét megvegyék: a család 2-3 autóját (lehetőleg SUV kategóriában), az estére eldobható kínai tornacipőt, vagy éppen a napelemes éjjeliedényt (természetesen éves szaldó elszámolással). Eközben az alapanyagok bányászata, a termékek gyártása és használata, majd hulladékká válásuk során töméntelen szennyezőanyag keletkezik: országrésznyi szemétszigetek az óceánokon, elszennyezett felszíni és felszín alatti vizek (ebből kellene egészséges ivóvizet előállítani!), tönkre vágott termőtalajok, tápanyaghiányos, beteg élelmiszerek előállítására (beteg élelmiszer=beteg ember), és a légkör üvegházhatású gázokkal történő telepumpálása.
TÁRGYALÁS_2
Az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) 1992-es Rió de Janeiró-i világkonferenciáján – a Föld és az emberiség környezetvédelmi gondját-baját érzékelve- gondos világgazdaként, mutatóujját a Föld ütőerére téve megalkotta a „fenntartható fejlődés” ideológiáját. (A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat, illetve szervezési elv, ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”.) 35 év elteltével nem kis szomorúsággal megállapíthatjuk, hogy ez a „fenntartható fejlődés” elnevezésű globális méretű gumicsont nem rágható, nem emészthető és egyelőre még nem is kiköphető. Mindenki fenntartható módon fejleszt és közben a Földi környezetünk fenntarthatatlan módon rohad le. A 2015-ös év nagy reménysége volt az ENSZ 198 ország részvételével megtartott Párizsi klímacsúcsa. Az egymás tenyerébe pacsizás tétje nem kisebb volt, mint a Földi átlag hőmérséklet emelkedés növekedésének 1,5 °C-on belül tartása. Az elmúlt 10 év globális fosszilis energia felhasználási adatait ( 2023-ban minden idők legtöbb szenét, 8,7 milliárd tonna) és az üvegházhatású gázok légköri alakulását (2023-ban a légkör CO2 tartalma 423 ppm csúcsérték) nézve, párosítva az egyes országok önkéntes vállalásainak be nem tartásával, nyugodtan megállapíthatjuk a Párizsi klíma megállapodásról, hogy álmodtunk egy szépet.
Az EU 2030-2050-es klíma célkitűzései, a körkörös gazdaság bevezetésével kapcsolatos verbális erőfeszítései még csak-csak kínálnak halvány reményt, de…
De talán maradjunk a földön.
A világ elsődleges energiafelhasználásának összetétele 2022-ben a következő volt: FOSSZILIS ENERGIAFORRÁSOK: Olaj (31,6százalék), Szén (26,7százalék), Földgáz (23,5százalék), MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK: Atomenergia (4,0 százalék), Nap- és Szélenergia (5,3 százalék ), Víz és Biomassza (8,9 százalék ). Ebből a globális 81,8 százalék fosszilis és 18,2 százalék megújuló arányból kellene a következő szűk 20-30 évben csodát csinálni, nagyjából annyi üvegházhatású gázt kibocsátani, mint amennyit az egyre pusztuló Földi környezet ( zöld növények, óceánok és a talajok) képesek megkötni.
A Nemzetközi Energiaügynökség 2023. évi adatai szerint 8,7 milliárd tonna szenet égettünk el 2023-ban, ami 2,6 százalékkal több mint bármikor korábban. Ennek a szénnek 80 százalékát Ázsiában, azon belül is túlnyomórészt Kínában és Indiában használták fel. A 8,7 milliárd tonnából Kína egymaga 4,8 milliárd tonnát égetett el. És India 1,25 milliárd tonnás szénfelhasználása is 9 százalékkal nagyobb volt a 2022. évinél. Miközben a szén arányának csökkentése, majd fokozatos kivezetése a cél a globális primerenergia-mixből, addig India viszont még messze nem végzett a szénnel, 2025 tavaszáig több új szénerőművet akarnak építeni és üzembe állítani az országban, mint bármikor az elmúlt évtizedben.
BEFEJEZÉS
Az elmúlt 50-100 évben a társadalom minden eleme árucikké, üzleti-pénzügyi tranzakcióvá vált.
NEM TE VAGY A HIBÁS!
EBBEN A RENDSZERBEN ZAJLIK AZ ÉLETÜNK!
EBBE A KONZUMIDIÓTA FOGYASZTÓI VILÁGBA SZÜLETTÉL BELE.
MÁR A SZÜLEID IS BELÉD NEVELTÉK, HOGY JÓL TANULJ ÉS SOKAT KERESS, SOKAT SZEREZZ.
AKINEK NINCS SEMMIJE, AZ ANNYIT IS ÉR!
AZ ÖRÖKÖLT SORSODON TÚL EGY LÁTHATATLAN KÉNYSZERZUBBONY VESZ KÖRÜL, FOGYASZTÁSRA ÖSZTÖNZŐ SUNYI REKLÁMOK EZREI NAPONTA BOMBÁZZÁK AZ AGYADAT.
NINCS MENEKVÉS!
DE AZÉRT PRÓBÁLD MEG, VEGYÉL VISSZA! SZOKTASD MAGAD A KEVESEBBHEZ!*
Mit tehetünk: térde imához és közben erősen gondoljuk át, hogy a habzsi-dőzsi időnek hamarosan vége lesz, borotvaélen táncolunk.
Mert „ha elszabtuk, hát elszabtuk, utólag már szabhatjuk!”
