Extrém hőségben az öntözés sem mindig kifizetődő

Szeptember elején befejeződött a szántóföldi öntözési szezon. Krekó György, a Mözsi Öntözőfürt Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta: az általuk üzemeltetett rendszert összesen három területen vették igénybe. A szedresi dinnyetermesztők június 11-én kezdtek öntözni mesterséges tározókból, csepegtető öntözéssel, 14 hektáron. A Mözsi Mezőgazdasági Kft. június 24-től, a szezonban négy alkalommal öntözte meg 72 hektáros cukorrépatábláját. Egy magántermelő pedig 11 hektárnyi kukoricát öntözött.

Inkább csak kármentésre volt jó

Az öntözőfürtnek 366 hektár kiszolgálására volt engedélye, ehhez képest összesen 97 hektáron vették igénybe a szolgáltatást. A szezon során 120 ezer köbméter vizet emeltek ki a tolnai Déli-holtágból, de több mint kétszer ekkora mennyiségre lett volna szabályos lehetőség. Az öntözőrendszer kihasználtsága tehát korántsem mondható jónak, azzal együtt, hogy Krekó György szerint idén a korábbiakhoz képest többet öntöztek a gazdálkodók.

– Tavaly nagy különbség volt az öntözött és az öntözetlen cukorrépánk között, meghálálta az öntözést ez a növény. Hogy idén miként alakul, még nem tudni, de én nem számítok kiemelkedő eredményre – mondta lapunknak Márton Antal, a Mözsi Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője. Scheidler János, a kft. termelésvezetője is hasonlóan vélekedett. Mint fogalmazott, idén inkább csak kármentésre volt jó az öntözés, amivel legalább életben tudták tartani a cukorrépát. Az ok az extrém, hosszan tartó hőség, amivel szemben az öntözés sem tudott csodát tenni.

A birtokviszonyok is számítanak

Ezzel együtt lényeges kérdés, hogy ha van valamennyi víz és a csatornarendszer is rendelkezésre áll, vajon miért nem vonnak be az öntözésbe nagyobb területeket, más növénykultúrákat a gazdálkodók? Az öntözés nyilvánvalóan gazdaságossági kérdés. Ezt pedig több tényező is befolyásolhatja, akár a birtokviszonyok is. A Mözsi Mezőgazdasági Kft. zömében bérelt földeken gazdálkodik. Az öntözést mobil, öntöződobos berendezésekkel végzik, amelyek mozgatásának viszont jelentős a munkaerőigénye, ami tovább drágítja az öntözést. Léteznek korszerűbb, fix telepítésű, távvezérlésű, önállóan működő – és mindezek miatt természetesen jóval drágább – berendezések is, amelyeket viszont csak saját tulajdonú földeken érdemes telepíteni. A bérelt területeken kockázatos ilyesmire beruházni, hiszen előre nem tudható, hogy hosszabb távon is lesz-e lehetősége a kft-nek azon a helyen gazdálkodnia.

Nyilván az sem mindegy, hogy milyen növény öntözésébe invesztál a gazda. Scheidler János azt mondta: két évvel ezelőtt például megérte öntözni a kukoricát, mert jó ára volt. Előre azonban mind az időjárás, mind a terményárak nehezen kiszámíthatóak.

A vízutánpótlással is vannak gondok

Bár főként az aszályos időszakokban rengeteget beszélnek az öntözés fontosságáról, döntéshozói szinten is, egyelőre alig van érdemi, kézzelfogható eredmény.

A holtágak hasznosításának egyik legfontosabb célja az öntözővíz biztosítása. A tolnai holtág északi és déli ágán is van szivattyús vízkivételi lehetőség, a déli ágból a Mözsi Öntözőfürt üzemel, az északi ágon a bogyiszlói Dunagyöngye Agrár Kft. öntözött. Utóbbi cégtől azt az információt kaptuk, hogy évek óta nem öntöznek, mivel csak akkor engedélyezett számukra a vízkivétel, ha a holtág vízszintje egy meghatározott minimum értéket elér. (Nyáron általában nem éri el.)

A tolnai holtág egyre jobban feliszapolódik, azaz egyre kevesebb víz „fér el benne”. Ráadásul állandó vízutánpótlás híján érdemben csak a felduzzasztott Sióból kaphat friss vizet. Erre általában évente május-június környékén sor is kerül, a vízügy igyekszik a lehető legjobban feltölteni a holtágat. Ám az ideihez hasonlóan forró és száraz nyár során – amikor a környező folyókban is sokkal kevesebb a víz – a holtág szintje is vészesen lecsökken, részben az öntözővíz kiemelés miatt is. Idén például a tolnai holtág vízszintje június első felében 475 centiméter körül volt, míg három hónappal később, szeptember 10. táján csupán 390 centiméter.