Mennyi nyugdíjra számíthat, aki külföldön is dolgozik?

Azok, akik életük során több uniós országban is dolgoztak, akár az összes érintett országban is szerezhettek nyugdíjjogosultságot. A nyugdíj kiszámítása ebben az esetben nem egyszerű: országonként eltér a nyugdíjkorhatár, és a bürokratikus utat is végig kell járni. Kérdés tehát: mennyi nyugdíjra számíthat, aki külföldön is dolgozott?

Mennyi nyugdíjra számíthat, aki külföldön is dolgozott?

A nyugdíjigénylés ebben az esetben nem olyan egyszerű. Abban az országban kell a nyugdíjkérelemmel a hatósághoz fordulni, ahol éppen él vagy ahol utoljára dolgozott. Ha esetleg soha nem dolgozott abban az országban, ahol a kérelem benyújtásakor él, akkor a lakhelye szerinti ország továbbítani fogja a kérelmét annak az országnak, ahol legutoljára dolgozott.

Az Európai Unióban nyugdíj szempontjából a következő az alapelv: A tagállami nyugdíjrendszerekben megszerzett szolgálati időket figyelembe kell venni a nyugdíjmegállapítás során.

Az ellátásra való jogosultság és az ellátás összege szempontjából felmerült lényeges biztosítási tényeket úgy kell figyelembe venni, mintha azok az ellátást megállapító tagállam területén, vagy biztosítási rendszerének hatálya alatt következtek volna be.

A nyugdíjmegállapító hatóságok a nyugdíj összegének meghatározásakor kettős számítást végeznek.

Az adott ország szabályait követik az összeg megállapításánál

Az első számítás során a nyugdíj összegét kizárólag a biztosítási idő szerzése szerinti országok szabályainak figyelembevételével határozzák meg.
Vagyis először kiszámítják a nemzeti szabályok szerint járó ellátást az adott tagállamokban szerzett biztosítási szolgálati idő és átlagkereset, járulékalap, nyugdíjjóváírás alapján. Ez a nemzeti vagy független ellátás.

A második számítás úgy történik, hogy az adott országban szerzett biztosítási idő és az összes megszerzett biztosítási idő arányában állapítják meg a nyugdíj összegét.

Vagyis e számítás során először meghatároznak egy elméleti nyugdíjösszeget, amennyi a nyugdíj összege akkor lenne, ha az igénylő a valamennyi érintett tagállamban szerzett, összegzett szolgálati idejét mind a számítást végző tagállamban szerezte volna, majd ezt követően ennek az elméleti nyugdíjösszegnek kiszámítják egy olyan arányú részét, ahogyan a számítást végző tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik. Ez az időarányos nyugellátás.

A jó hír az, hogy ezek után megnézik, a két számítás közül melyikkel jár jobban, aki kint is dolgozott, és a nyugdíjigénylőnek a magasabb összegű nyugdíjat állapítják meg. Az adott tagállamtól járó nyugellátás megállapítása során kizárólag az adott tagállamban elért keresetek vehetők figyelembe.

Sokan dolgoznak Németországban, Ausztriában

A bátaszéki Horváth Ádám három éve tért haza Ausztriából, családi okok miatt. Közel tíz évet dolgozott kint, fizikai szakmunkát végzett. Még tíz éve van a nyugdíjig, de már megérdeklődte, milyen összegre számíthat majd.

– Ha tizenöt évet dolgoztam volna kint, akkor önállóan kapnám meg a kinti nyugdíjamat, így a magyarral összevonva kapom majd. A kinti nettó fizetésem 3300 euró volt, de volt 13. havi, sőt 14. havi fizetésünk is, amit az áprilisi, illetve októberi utalással kaptunk. Ugyanez vonatkozik majd az osztrák nyugdíjamra is.

A szekszárdi Barna Tibor több mint húsz évet dolgozott villamosmérnökként Németországban. Nyugdíjasként tért haza, ő is két helyről, a magyar és a német államtól kapja a nyugdíját. Euróban minden hónapban 3200-at utalnak neki, forintban pedig 348 ezer forintot kap. Mint mondta, nem bánta meg a kint töltött éveket, így idősebb fejjel sokat tudott segíteni két gyermekének a lakásvásárlásában.

A német nyugdíj alapja a kereset 

A biztosított minden biztosítási év után az adott évben elért relatív kereseti helyzetét tükröző nyugdíjpontot kap. A nyugdíjpont értékét elsősorban az éves – kötelező járulék alapját képező – kereset határozza meg, amelyet a német nemzetgazdasági átlagbérhez kell viszonyítani, vagyis a személyes kereset összegét el kell osztani a nemzetgazdasági átlagbér összegével.  

A kereset alapján meghatározott nyugdíjponthoz hozzá kell adni a járulékfizetéssel nem járó, de biztosítási időnek minősülő tartamok alapján járó pontokat is.

A kisgyermek nevelése alapján például a gyermek három éves koráig a szülők évente 1 pontot, összesen egy gyermek után 3 pontot kapnak. A szülők meg is oszthatják egymás között e pontokat. Ez a rendelkezés két gyermek esetében már önmagában megalapozhatja egy szülő nyugdíjjogosultságát: ha valaki legalább 5 évig él Németországban, és ezalatt felnevel legalább két kisgyermeket legalább 3 éves korukig, akkor anélkül is jár neki nyugdíj, ha nem dolgozott. A német öregségi nyugdíjhoz minimálisan szükséges biztosítási időtartam 5 év (60 hónap).

A különböző öregséginyugdíj-típusokhoz különböző hosszúságú minimális biztosítási időtartamok tartoznak. Az abszolút minimum 5 év mellett a 15, 20, 35 és 45 év biztosítási tartamok különböző nyugdíjtípusokra teremtenek jogosultságot. 

Angol: azonos munkában töltött év után azonos összegű nyugdíj jár

A brit állami nyugdíj (State Pension) – a szokásos európai megoldásoktól radikálisan eltérő módon – kizárólag a brit biztosítási idő éveinek számától függő átalány-nyugdíj (flat-rate pension), vagyis azonos biztosítási évszám esetén mindenkinek azonos összegű állami nyugdíj jár.

Az állami nyugdíj összegében semmilyen módon nem tükröződik, hogy a nyugdíjas mennyit keresett vagy mennyi járulékot fizetett aktív korában. Az új állami nyugdíj összege nem függ a keresettől, kizárólag a biztosítási évek számától.

Ez magyar szemmel furcsa jellegzetessége az új brit öregségi nyugdíjrendszernek, akárcsak az, hogy a nyugdíjat heti összegben számolják. Az állami nyugdíjat csak az a jogosult igényelheti, aki betöltötte az állami nyugdíjra jogosító életkorát, ami jelenleg 66 év.

Minden biztosított korlátozás nélkül tovább dolgozhat az állami nyugdíjra jogosító életkora betöltését követően is. Az állami nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt négy hónappal a jogosult igényelheti az állami nyugdíját vagy elhalaszthatja az igénylését.

Ausztria: van 13. havi, sőt 14. havi nyugdíj is, minden évben utalják

Az állami nyugdíjrendszer az egyéni nyugdíjszámlákra épül, amelyeken a bruttó járulékalap 1,78 százalékát írják jóvá évenként. Ebbe a bruttó járulékalapba beszámít minden kereset, ami után járulékot fizettek és minden olyan ellátás, amelyet a nem keresőtevékenységgel szerzett időszakra törvényben határoznak meg.

Az osztrák öregségi nyugdíj a korhatár betöltésével és legalább 180 havi (15 évi) biztosítási idő megszerzése esetén igényelhető, amelyből legalább 84 hónapot (7 évet) munkával szerzett biztosítási időnek kell kitennie, a többit gyermekneveléssel, katonai szolgálattal, rokonápolással, és hasonló módokon lehet megszerezni.

A nyugdíjkorhatár férfiak számára 65 év, a nők esetében fokozatosan nő 60 évről 65 évre (2033-ban éri el a 65 évet). Az osztrák nyugdíjakat egy évben 14 alkalommal fizetik, tehát van 13. havi nyugdíj és 14. havi nyugdíj is.