2 órája
Pakson a legtöbb az épített lakás
A múlt évi Tolna vármegyei lakásadatokról tett közzé adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Pakson volt a legtöbb az épített lakások tízezer lakosra jutó száma, Szekszárdon pedig alig, vagy egyáltalán nem került új lakás a piacra.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Tolna vármegyei adatai szerint az épített lakások tízezer lakosra jutó száma 2023-ban Bonyhádon négy, Szekszárdon kilenc, Dombóváron egy, Pakson tizenkilenc, Tamásiban nulla, Tolnán hat. Általánosan elmondható, hogy a vármegyeszékhelyeken épült eladott új lakások tizenkilenc százalékának átlagos alapterülete hatvanhat négyzetméter volt a múlt évben. Szekszárdon alig vagy egyáltalán nem került új lakás a piacra.
Legtöbben a sajátjukat lakják
A KSH azt is ismertette, hogy Tolna vármegyében 2023 év végén a lakásállomány szobaszám szerint a következőképpen alakult: Egyszobás lakások: 5,7 ezer darab, kétszobás lakások (a másfélszobásokkal együtt): 24,8 ezer darab, háromszobás lakások (a két és fél szobásokkal együtt): 35,2 ezer darab, négy- és annál több szobás lakások (a három és fél szobásokkal együtt): 33,5 ezer darab. A tulajdonos által lakott lakások aránya Szekszárdon 90,1 százalék, Dombóváron 91,5 százalék, Tamásiban 93,1 százalék, Tolnán 95,1 százalék, Pakson 91,8 százalék, Bonyhád: 92,4 százalék.
Tulajdonosok a lakásokban
A lakáspiac működése és a lakáshoz jutási lehetőségek szempontjából is meghatározó mutató a tulajdonosi lakáshasználat súlya, szerepel a KSH elemzésében. A két évvel ezelőtti, 2022-es népszámlálás eredményei szerint a teljes lakásállomány tizenkét százalékának, mintegy ötszázhetvenkétezer lakásnak nem volt lakója. A lakott lakások kilencven százalékában a tulajdonosok laktak. Az önkormányzati bérlemények állománya a rendszerváltás óta folyamatosan fogy: 2022-ben a lakott lakások 2,4 százalékát bérelték önkormányzatoktól, további 7,5 százalékot tett ki a magántulajdonosoktól bérelt vagy egyéb jogcímen használt lakások aránya országszerte.
Kistelepülések és lakásbérletek
A kistelepüléseken jóformán kizárólagos a tulajdonosi lakáshasználat, míg az egyre nagyobb településeket tekintve ennek súlya mérséklődik, és a tulajdonos által lakott lakásokat különféle lakásbérleti formák váltják fel. A múlt évben egy használt lakás átlagos ára huszonkilencmillió, egy új lakásé hatvankét millió forint volt, 5,8, illetve tizenegy százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az új lakások piacán több régióban is kiugró áremelkedés történt, elsősorban Közép-Dunántúlon, de Budapesten és Dél-Alföldön is. Brunner Mónika
