Az unió megszüntetné a területalapú támogatást?!

A jelentést mintegy harminc szakértő készítette az Európai Unió mezőgazdaságának jövőjéről szóló, úgynevezett stratégiai párbeszéd keretében, válaszul a több uniós országban kitört sorozatos agrártüntetésekre. Ebbe a bizottságba egyetlen gazdaszervezet sem kapott meghívást Kelet-Közép-Európából. Tagja volt viszont számos környezetvédő szervezet, melyek a területalapú támogatást megszüntetnék.

Ha megszüntetik a területalapú támogatást, bajban lesznek a magyar gazdák is

A szakértők többek között azt tanácsolják, hogy a KAP forrásokból származó támogatásokat a jövedelem alapján a „leginkább rászoruló gazdák" felé irányítsák, és ne a birtokolt földterület nagysága alapján fizessék ki, vagyis szüntessék meg a területalapú támogatást. Amennyiben az európai gazdák számára eddig jogszerűen járó támogatásokat jövedelem alapú támogatássá alakítanák át, azt jelentené, hogy jogállamisági feltételekhez kötve gyakorlatilag akár el is vonhatnák egy-egy tagállam gazdáitól a forrást.

Stratégiai párbeszéd: összefoglalja a legfontosabb terveket

Jelenleg évente mintegy 550 milliárd forint ilyen támogatás érkezik 160 ezer magyar, köztük tolnai gazdának az Európai Uniótól.  (Tolna vármegyében idén 4711 gazdálkodó 217.665 hektárra adott be kérelmet.)

Ugyanakkor az Európai Bizottság elnöke megbízásából született egy Stratégiai párbeszéd elnevezésű állásfoglalás, amely összefoglalja a legfontosabb terveket, ezt szeretnék majd jogszabályba önteni, ha feláll az új bizottság. Az Európai Parlamentben pedig elkezdődött a vita a 387 milliárd eurónyi támogatást érintő javaslatcsomagról.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a közvetlen kifizetések jelenlegi rendszere alig van összefüggésben a gazdálkodók társadalmi-gazdasági szükségleteivel, ezért a jelenlegi rendszert meghatározó területalapú támogatás helyett az egyes gazdálkodók gazdasági tevékenységének „életképességén" kellene alapulnia a majdani kifizetésnek.

A javaslatok között szerepel egy, az Európai Beruházási Bank által az agrárágazatnak nyújtandó egyedi hitelcsomag is. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági ágazat ellenállóképességét elő kell mozdítani. Felvázolja azt, hogy milyen eszközökkel lehet fellépni a növekvő környezeti, éghajlati, geopolitikai és gazdasági kockázatokkal szemben a termőföldek megőrzéséért, az árvizekkel szemben ellenállóbb mezőgazdaságért és az innovatív növénynemesítésért.

A szakértők hozzáteszik, hogy egy új mezőgazdasági stratégiát minél előbb ki kell alakítani, hogy elkerülhető legyen a szektor elhagyása.

A jövőben a gazdáknak csak kisebb csoportja kapna támogatást

Dömötör Csaba, fideszes EP-képviselő ezzel kapcsolatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a dokumentumban világosan szerepel, hogy ki akarják vezetni a területalapú agrártámogatásokat: a rendszert úgy változtatnák meg, hogy a jövőben a gazdáknak csak kisebb csoportja kapna támogatást. Továbbá az is szerepel az állásfoglalásban, hogy vissza kell fogni a húsfogyasztást, és Dömötör Csaba szerint nem biztos, hogy erről egyeztettek a gazdákkal.

Számos nehézséggel kellett eddig is szembenézniük a gazdáknak

A NAK Tolna vármegyei elnöke, Vendégh Edit arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárszektor helyzetét csak az elmúlt tíz évben számos külső körülmény nehezítette. Ezek közé sorolta a példátlanul aszályos 2022-es évet, a 2023-as alacsony felvásárlási árakat, továbbá az idén is jelentkező rendkívüli szárazságot, ami alacsony felvásárlási árakkal párosult.

A területalapú támogatások kivonása rendkívül nagy visszaesést eredményezne a mezőgazdaságban, mivel igen nagy tőkekivonást jelentene – emelte ki a kamarai vezető, aki szerint ennek hatását nemcsak a gazdálkodók éreznék meg, hanem a mezőgazdaságra épülő szektorok is, mint például a mezőgép-, növényvédőszer-, műtrágya kereskedelem.

Az unió két ok miatt is fizet területalapú támogatást a gazdálkodóknak. Egyrészt, mert az európai mezőgazdasági üzemek jövedelme átlagosan jelentősen elmarad más gazdasági ágazatok szereplőinek jövedelmétől, és ezt kompenzálják. Ennek köszönhető, hogy a gazdák megművelik azokat a területeket is, melyek nem igazán jó termőképességűek, valamint, hogy Európa élelmiszer ellátása biztosítva van, és szigorú szabályok mellett megtermelt, jó minőségű élelmiszer kerül az asztalokra. A másik ok, hogy a gazdáknak a termelés során be kell tartani az unió által előírt környezetvédelmi szabályokat, melyek sokkal költségesebbé teszik a gazdálkodást, mint más, unión kívüli országok esetében.

– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a V4-ek többi gazdaszervezetével együtt elutasítja az Európai Bizottság által megfogalmazott javaslatokat, melyekkel szemben minden fórumon fel fog lépni a magyar gazdák érdekében – mondta Vendégh Edit, a NAK Tolna vármegyei elnöke.