2024.10.26. 20:00
Egyre több falu marad bolt nélkül, mert a kisebb üzletek bezárnak
Bezárt négyezer kisbolt a tavalyi év második felében Magyarországon, nemcsak élelmiszerüzletek, hanem különféle szakboltok is. A kisebb üzletek bezárása nem újkeletű, és ez nem csak Tolna vármegyére jellemző.
Négy éve gyorsult fel a folyamat, amikor a covid járvány miatt szinte mindenütt visszaesett a kereskedelmi forgalom. Viszont dinamikusan nőtt az internetes kereskedelem. A kisebb üzletek sorra zártak be, főleg a kisebb településeken.
(Illusztráció: Makovics Kornél)
A kisebb üzletek forgalma főleg a falvakban egyre csökken
A falvak vannak nagy bajban, ott ugyanis nem igazán éri meg fenntartani egy-egy vegyesüzletet. Miközben a nagyobb bevásárlóközpontok, üzletek még fél éve is a szakképzett munkaerő hiányára panaszkodtak, addig a vármegye kisebb településein a legfőbb gond az, hogy bolt sincs.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly 4000 kisbolt zárt be az év második felében Magyarországon. Nemcsak élelmiszerüzletek, hanem különféle szakboltok is. A KSH adatai szerint a legtöbb kisbolt a fővárosban húzta le végleg a rolót, ugyanis Budapesten 5,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma, de arányaiban sok boltot veszített Békés, Baranya, Nógrád, Tolna és Pest vármegye is, de nem érte el az öt százalékot a bezárások száma.
A szakemberek szerint a bezárások okait vizsgálva a következők jellemzőek: A hipermarketek elszívják a vásárlókat, a hétről-hétre meghirdetett akcióikkal nehéz versenyezni. Magasak az üzletek bérleti díjai. Egyre nehezebb az alkalmazottak bérének, egyéb közterheinek a kigazdálkodása.
Sokan spórolnak lakásvásárlásra, napi szinten kevesebbet költenek
Korábban többször is beszámoltunk a hazai kiskereskedelmi forgalom számairól. Idén júliusban 2,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest, az év első hét hónapjában éves alapon összességében 2,6 százalékot ért el a növekedés mértéke. A Nemzetgazdasági Minisztérium megítélése szerint az adatok alapján az látható, hogy a magas jövedelemmel rendelkezők megtakarítanak és külföldön fogyasztanak, a középréteg és az átlag alatti keresők pedig elsősorban lakásvásárlásra költik a pénzüket, miközben az is megfigyelhető, hogy a lakosság az áruk vásárlása helyett a szolgáltatások és turizmus iránti keresletét növeli.
