Évente 380 milliárd forintot pazarolunk

Tegyük a kezünket a szívünkre: ki ne szembesült volna a hűtőtakarítás közben a pénztárcát fájdító valósággal? A zöldségek egy része megadta magát a hűtő sötét zugában, a felvágottak szemetesedényért kiáltanak, és a maradék lasagne három nap után már színesebb, mint valaha. Mindez pedig nem csak hallucináció, a rideg számok ugyanis szintén ezt mutatják: évente 594 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik a magyar háztartásokban, ebből 247 ezer tonna tiszta pazarlás.

Gyors fejszámolás és meg is van az eredmény, hogy fejenként évente 62 kilogramm élelmiszert dobunk ki, amiből 25,8 kiló elkerülhető lenne. A legnagyobb része pedig a figyelmetlenségből fakad: túl sokat vásárolunk, túl sokat főzünk, a maradékok pedig, szebb napokat is látva, elfeledve végzik a hűtő hátuljában. Az élelmiszerpazarlás környezeti szempontból is komoly gond, a globális üvegházhatású gázkibocsátás 8 százalékához járul hozzá.

Shoot4Earth: A filmesek is az élelmiszerpazarlás ellen kampányolnak

 A fenti problémával már nemcsak a konyhában találkozunk, hanem a filmvásznon is. A Shoot4Earth 2024 nemzetközi filmes verseny egyik fő témája éppen az élelmiszerpazarlás volt. A szekszárdi Miklós Gábor és Kosztolányi Ferenc  „Falatról falatra” című munkája nyerte el a magyar szekció díját. A mindössze egy perces rövidfilm zseniálisan mutatja be, hogyan hullik el nap mint nap az étel a konyhákban. Az alkotóknak 24 órájuk volt arra, hogy feldolgozzák a pazarlás problémáját.

Javuló trendek: A Nébih Maradék nélkül program sikerei

A számok ugyan riasztóak, az elmúlt években mégis javuló tendenciák figyelhetők meg. A Nébih „Maradék nélkül” programja 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszer pazarlását, és fontos eredményeket mutatott fel. Az első mérések alapján a magyarok fejenként 68 kiló élelmiszer hulladékot termeltek évente, amelyből 33,1 volt a tényleges pazarlás. Ez a szám 2022-re jelentősen, 27 százalékkal csökkent.

Ez a javulás különösen látványos a pékáruk esetében: 6 év alatt 60 százalékkal sikerült csökkenteni az elpazarolt kenyér, kifli és zsemle mennyiségét, de a készételek pazarlását is 25 százalékkal sikerült visszaszorítani. Mindezek ellenére a leggyakrabban kidobott élelmiszerek listáját továbbra is az ételmaradékok vezetik (10,06 kilogramm/fő/év), ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kilogramm/fő/év), majd a pékáruk (2,72 kilogramm/fő/év) és a tejtermékek (2,10 kilogramm/fő/év).

Tolna vármegye: Helyi háztartások élelmiszer pazarlási szokásai

Tolna vármegyében sincs ez másként. A helyi háztartásokban évente több tízezer forintot dobunk a kukába. Egy szekszárdi lakos, Péter így nyilatkozott:  – Mindig túlvásárolom magam. Valahogy a boltban minden vonzóbb, és azt gondolom, hogy biztos megeszem az egészet. De végül a maradék sülthús a kukában landol, mert három nap után már senki sem akarja megenni. 

Éva szintén szekszárdi lakos, így mesél: „Gyakran elfelejtem a zöldségeket a hűtőben. Nemrég három paprikát kellett kidobnom, mert teljesen megromlottak. Pedig csak egy lecsót akartam belőlük főzni, de későn kapcsoltam. A gyerekekkel meg rémálom az étel kérdése. Néha tanácstalan vagyok, és arra gondolok, túl sok választási lehetőséget adok nekik, így megszokták, hogy ha valami nem a fogukra való, akkor otthagyják a tányéron. Éhesen úgysem hagyom őket lefeküdni. Ezen változtatnom kellene.” Az emberek sokszor figyelmetlenségből vásárolnak túl sokat, vagy nem megfelelően tervezik meg az étkezéseiket. Az élelmiszerhulladék 25 százaléka kerül csak a komposztba, annak ellenére, hogy a teljes hulladék fele komposztálható lenne.

Tippek és tanácsok

De mit tehetünk azért, hogy kevesebbet pazaroljunk? Szerencsére néhány egyszerű tippel jelentős eredményeket érhetünk el:

Készítsünk bevásárlólistát! – A tudatos vásárlás az első lépés. Ha előre megtervezzük, mire van szükségünk, kevesebb eséllyel vásárolunk felesleges termékeket.

Ne menjünk éhesen vásárolni! – Éhesen az ember hajlamos mindent megkívánni, ami a boltban van, és ilyenkor a kosár is gyorsan megtelik olyan dolgokkal, amikre nincs is szükség.

Használjuk a fagyasztót! – A maradék ételeket érdemes lefagyasztani, de ne feledkezzünk meg róluk! Hetente nézzük át a fagyasztót is, hogy ne maradjanak bent ételek hónapokig.

Figyeljünk az adagokra! – Jobb, ha kisebb adagokat főzünk, és ha mégis marad, azt másnap újra felhasználjuk. Egy kis kreativitással a maradék ételekből új fogásokat is lehet varázsolni.

Tároljunk tudatosan! – Az élelmiszerek helyes tárolása megnöveli az eltarthatóságukat. A zöldségeknek és gyümölcsöknek megvan a saját ideális tárolási helyük, amire érdemes odafigyelni.

A Nébih Maradék nélkül programja folyamatosan segít a lakosságnak az élelmiszerpazarlás visszaszorításában. A program 2016 óta EU-s módszertan alapján vizsgálja az élelmiszer hulladékokat, és az adatokat nemcsak a hazai szakemberek, de az Európai Bizottság, az Eurostat és az ENSZ is hasznosítja. A kutatások megmutatták, hogy a pazarlás visszaszorításával évente fejenként 15 ezer forint spórolható meg, ami országos szinten 140 milliárd forint megtakarítást jelent.