Hízókat keresnek, malacokat most kevésbé

Az elmúlt évek piaci folyamatai, az ASP terjedése és az irreális európai állatjóléti „ábrándok” a sertéstartási kedv zuhanását eredményezték nemcsak Magyarországon, de az unióban is. Nemcsak a hízóállomány, de a tenyészállatok száma is csökkent, ami tartós negatív trendet jelez. Jelenleg a piacon hízókat keresnek, a malacokra most kevésbé van igény.

Hízókat keresnek, malacokat most kevésbé

Hazánkban a legutóbbi számlálás szerint alig van 2,5 millió felett az állomány, a vágásszám is 4,2 millió alatt maradt tavaly. Az ágazatban egyre látványosabban folytatódik a koncentráció, de a kieső telepek helyett szerencsére modern telepek átadására is sor kerül.

Dr. Reibling József, a faddi székhelyű Dunahyb Kft. állatorvosa, ügyvezető igazgatója elmondta, a gondok ellenére nincs okuk panaszra a sertés iránti kereslet és a felvásárlási árak miatt. Bár ez utóbbi némi csökkenést mutatott az elmúlt hónapban, de még így is elégedettek lehetnek a termelők, mert a takarmány ára is elfogadható. Az élő sertés kilós ára 670-700 forint között alakul. Nagy segítség nekik, hogy a hazai vágóhidakon kívül Horvátországba is szállítanak. Míg tavasszal inkább a malacokra volt igény, most a hízósertéseket keresik, ami nem meglepő az év vége felé közeledve. 

Dr. Reibling József elmondta, az idén folyamatosan fejlesztenek a telepen saját erőből. Az afrikai sertéspestis (ASP) Tolna vármegyében szerencsére még nem okoz gondot. Ennek ellenére folyamatosan védekeznek a betegség ellen.

A felvásárlási árak miatt nem panaszkodtak

A sertés felvásárlási árak egész évben a német ZMP (élő állat árfolyama) árat követték, így az év nagy részében a hasított félsertés kilójáért 2 eurót is adtak a felvásárlók a szerződéses kapcsolatokban. A hazai szabadpiaci árak pedig bizonyos esetekben ezt követték, hiszen tartósan keresleti pozíció alakult ki. Nem csak Európában, de hazánkban is átmenetileg sertéshiány volt tapasztalható, az exportpiaccal rendelkező feldolgozók a kevés sertés miatt nem is tudtak mindig teljes kapacitáson működni.

Nemzetközi kitekintés: visszaesett a termelés

Nem dicsekedhet jó eredményekkel az európai uniós sertéságazat sem: az Európai Unióban összességében 10 százalékkal esett vissza a termelés az elmúlt évben. A negatív trend alól a legjelentősebb sertéstartó országok, köztük Németország és Lengyelország sem számítanak kivételnek. Előbbiben 20 százalékos állománycsökkenést regisztráltak, a lengyeleknél pedig az afrikai sertéspestis pusztítása hagyott maradandó nyomokat az ágazaton, ami már Lengyelország önellátását is veszélybe sodorta. Eközben az amerikai, vagy a brazil sertéstartás szárnyal, az uniós termelőknek pedig az egyre szigorodó környezet- és állatvédelmi előírások mellett kell versenyezniük a világpiacon. 

Eredményesek a fejlesztések az ágazaton belül

Hazánkban is csökkent a koca- és a hízólétszám az elmúlt évben. A telepi beruházásoknak és a járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően az egy kocára jutó élő malac 3,5-tel növekedett az elmúlt 4-5 évben, ami komoly előrelépést jelent a hatékony termelésben.

Tolna vármegyében míg 2001-ben 289 ezer volt a sertések száma, addig 2010-ben 142 ezerre csökkent. Ez volt a mélypont a statisztikai hivatal adatai szerint. A támogatásoknak köszönhetően 2020-ban már sikerült 197 ezerre növelni a sertések számát a vármegyében.

A jövő szempontjából ígéretes, hogy idén elindultak a KAP Stratégiai Terv pályázatai. Remélhetőleg a hazai sertéstartók már egy jobb pénzügyi évet maguk mögött hagyva tudnak elindulni a pályázatokon. Az ágazat szempontjából jó hír, hogy az állatjóléti támogatások a következő néhány évben változatlanul hozzájárulnak az eredményes termeléshez. A hízó állatjóléti támogatás 2026-ban, a kocatámogatás pedig 2027-ben futhat ki.