Ilyen forró nyárra, mint az idei, senki nem emlékszik

Az elmúlt néhány év teljesen világossá tette, hogy a világ már most is kezdi érezni a klímaválság riasztó hatásait, amelyekre sokan nincsenek felkészülve. Idén Tolna vármegyében – az év minden hónapja 2-3 fokkal haladta meg az eddigi átlaghőmérsékletet, ilyen forró nyárra mint az idei, még nem volt példa.

Hosszú, forró nyárra kell készülnünk

Az óceánok felszíni vízhőmérséklete április óta szokatlanul magas, júliusban pedig példátlanul magas volt. Július 30-án 20,96 fokos abszolút rekordot mértek, és a hónap egészét tekintve a felszíni hőmérséklet 0,51 fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszak átlagát.

A Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálat jelentés arról számolt be, hogy az antarktiszi jégtakaró a műholdas megfigyelések kezdete óta júliusban érte el a legalacsonyabb kiterjedést, 15 százalékkal kisebbet az átlagosnál.

– A tavalyi nyár annyiban volt rendkívüli, hogy négy száraz év után ért el bennünket akkor a sok hőségnap, mondta dr. Vörös Géza szekszárdi agrárszakmérnök. Tavaly júniusban a havi átlaghőmérséklet 23,2, a júliusi 24,9, az augusztusi 24,7 fok volt. A hőségnapok – amikor 30 fok felett volt a hőmérséklet – száma júniusban 12 volt, júliusban 19, augusztusban pedig 20. Három hónap alatt 36 hőhullámos nap volt, ez pedig csúcsnak számít. És emellett alig hullott csapadék. 

Idén még melegebb volt már eddig is, mint tavaly, az átlaghőmérséklet júniusban 24,3 fok volt, sok volt a front, zivatar, így pár nap hőség után visszaesett a hőmérséklet. 

Az ősz csapadékosabb lesz, a tél pedig meleg

Szerencsére a modern előrejelzési eszközöknek köszönhetően a szakértők elég nagy pontossággal meg tudják állapítani, hogy mi vár ránk pár hónap múlva. A legnagyobb nemzetközi intézetek egyetértenek abban, hogy az átlagosnál enyhébb ősz és tél elé nézünk.

Ami a csapadékot illeti, a november és a december átlag feletti csapadékot hozhat, míg jövő év márciusára inkább a szárazság lesz majd a jellemző. A Columbia Egyetem előrejelzése szerint az előttünk álló telet az átlagosnál magasabb hőmérséklet jellemzi majd, különösen az időszak első felében.

Az elmúlt 50 év első felének átlagát tekintve 1971 és 1995 közötti még 9,9 fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban, 2011 és 2020 között pedig az érték átlépte a 11 fokot.

Az átlaghőmérséklet mellett a nyári napok száma is emelkedik ősszel. Az elmúlt 50 év októbereiben összesen 27 nyári nap volt, amelyek harmadát az elmúlt évtizedben jegyezték fel. Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken. 1971 és 1995 között átlagosan 16, amíg 1996 és 2020 között már csak 11 ilyen nap fordult elő.

Dél felől egyre kevesebb eső érkezik

Magyarországon a telek – egy-egy évtől eltekintve – szinte teljesen hómentesek. Ennek a gépjárművezetők örülnek, a gyerekek viszont szomorkodnak. A klímakutatók szerint a hőmérséklet-változás hátterében elsősorban a sarki jégtakaró olvadása áll. Az Északi-sark „lángokban áll”, ahogy egy kutató fogalmazott, természetesen képletesen, ám ez is kifejezi a katasztrófa mértékét.

Sajnos a globális felmelegedés miatt a sarkvidéki jégpáncél az utóbbi öt évben húsz százalékkal csökkent. Mivel a jégtakaró zsugorodik, ezért egyre kisebb mértékben veri vissza a jég a napsugarakat. A fogyatkozó jégtakaró miatt pedig felborult a tengernyomás rendszere. Ez is az oka annak, hogy egyre szélsőségesebb az időjárás. És ez az oka annak is, hogy hazánk dél felől egyre kevesebb csapadékot kap, kiszáradt a növényzet, nincs párolgás és üvegházhatás sújtja hazánkat.