Sallai Nóra kisfia egy felelőtlen sofőr áldozata lett

Az egész országot sokkolta a Jóban rosszban című sorozatból ismert színésznő, Sallai Nóra és kisfia szörnyű autóbalesete. Az édesanyát és a gyermeket is válságos állapotban szállították kórházba, ám hétfőn lesújtó hír érkezett: az ötéves kisfiú szervezete feladta a harcot, elhunyt. Erre enged következtetni, hogy a Dabasi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya súlyosbította a nyomozás tényállását: halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt folytatnak eljárást. A Tenyek.hu szerint ez azt jelenti, hogy a balesetben megsérült személyek közül valaki elhunyt.

Sallai Nóra kisfia felelőtlen sofőr áldozata lett

Az internetet is bejárt videófelvételen látszik, ahogy Alsónémedi belterületén egy BMW nagy sebességgel a színésznő által vezetett Opelba rohan, felborítva azt. A Bors értesülései szerint a balesetet okozó autóban többen is utaztak, de elmenekültek a helyszínről, a járműben két sérült maradt, egyikük egy 18 éves fiatal, aki a sportautót vezette.

A történtek kapcsán megkerestük Kitanics Márk klinikai szakpszichológust, és arról kérdeztük, mennyire jelentenek időzített bombát a közlekedés többi résztvevőjére nézve, a kevés tapasztalattal rendelkező, nagy teljesítményű autót vezető sofőrök. Véleménye szerint, ahogy a motoroknál, úgy az autók esetében is érdemes lenne a fokozatosság elvét követni, és köbcentihez vagy lóerőhöz kötötten külön jogosítvány kategóriákat meghatározni. Ez a gondolat egyébként már a jogalkotók részéről is felmerült, illetve a biztosítótársaságok is figyelembe veszik az autó teljesítményét a szerződéskötéskor, mivel a számok azt mutatják, hogy nagyobb teljesítményű autók gyakrabban érintettek balesetekben.

Státuszszimbólum a drága autó

Gyakori, hogy aki ilyen autó volánja mögé ül, szeretné kihasználni a motorháztető alatt rejlő lehetőségeket – folytatta a szakember. Gyorshajtásra csábítanak ezek az autók, egy kezdő sofőr azonban nagy eséllyel nem tudja megfelelően uralni a járművet. Emellett a fiatal férfiakra jellemző a versengés, hogy bizonyítsanak a kortársaknak, és különböző státuszszimbólumokkal próbálják magukat áthelyezni a felnőtt létbe. Ilyen lehet egy drága, nagy autó is, amelynek volánja mögött szeretnék megmutatni, mit tudnak, ám kellő vezetési rutin nélkül, könnyen tragédiába fordulhat a kivagyiság. – Nem véletlen, hogy egyes vállalatoknál bevett szokás, hogy vezetési tréningre küldik azokat a munkavállalóikat, akik nagy teljesítményű céges autót kapnak, így csökkentve a baleset bekövetkezésének kockázatát – tette hozzá Kitanics Márk.

A kellő rutin megszerzéséhez legalább 5-10 ezer kilométer vezetés szükséges

Magyar Lajos, a szekszárdi TIR-Suli Autósiskola oktatója szerint nagyjából 5-10 ezer kilométer vezetésre van szükség ahhoz, hogy egy sofőr kellő rutint szerezzen, és jól tudjon reagálni váratlan szituációkban. Az oktatás során természetesen a szabályos közlekedésre tanítják a mellettük ülőket, nem azt gyakorolják, hogy gyorshajtás esetén, hogyan kell hirtelen irányt változtatni. Ugyanakkor úgy véli, hogy akár vezetéstechnikai pályán is érdemes lehet az autóvezetőknek kipróbálniuk magukat, ahol azt is megtanulhatják, miként lehet korrigálni egy-egy éles helyzetben.

A tapasztalatszerzést segíti az is, ha a közlekedés résztvevőjeként az autós látja, mások miként oldanak meg nehéz szituációkat, például ha váratlanul eléjük kanyarodik egy másik jármű, esetleg gyalogos vagy állat lép az autó elé, mert ez a tudás előjöhet, amikor szükség van rá. Magyar Lajos szerint azonban egy friss jogosítványos fiatalt a vele utazó kortársak könnyen belehajthatnak felelőtlen magatartásba, kezdetben ezért jobb szülői felügyelet mellett vezetnie, hacsak nem tartoznak ők is a szabálytalankodók közé.

A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy az, aki ittasan, bódultan ül a volán mögé, akármilyen rutinos is, veszélyezteti magát és a közlekedés többi résztvevőjét, hiszen megnő a reakció ideje. Amihez ha nagy sebesség is társul, akkor a féktáv is jóval hosszabb, ami nagyban növeli a baleset kockázatát.