Érdemes digitális szüneteket beiktatni

Az én könyvtáram címmel szakmai napot tartottak kedden a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtárban.

A program egyik vendége Steigervald Krisztián generációkutató volt. Előadása a Z és Alfa generáció a 21. század könyvtárában címet viselte.

Mint mondta, azért fontos a generációkról beszélni, mert a 21. században születettek más reakciót adnak a különböző helyzetekre, mint a 20. század gyermekei. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a múlt században születettek hozták létre a digitális világot, és amíg azt látja egy gyerek, hogy a szülei – akár a közös étkezés során is – a telefon minden csippanására a készülék után nyúlnak, az alakul ki benne, hogy a digitális világ sokkal fontosabb. A kutató szerint a szülők felelőssége a megfelelő minta közvetítése, és ajánlott például digitális szüneteket beiktatni, amikor meghatározott időben a család minden tagja hanyagolja az okos készülékeket.

– A monotonitás korábban növelte a munkavégzés hatékonyságát, napjainkban viszont hátráltatja azt – mondta Steigervald Krisztián. – A gyerekek, a felnőttek kiszakadnak az otthoni szabadidős digitális világból, és bekerülnek az iskola, a munkahely offline környezetébe. Ez dopaminmegvonást eredményezhet, és más függőségekhez hasonlóan – például alkohol, drog – elvonási tüneteket produkálhat. Emiatt pedig hibát hibára halmozhat a diák, a munkavállaló – magyarázta a kutató. Hozzátette: van olyan gyár, ahol emiatt óránként tíz perc Facebook-szünetet engedélyeznek a dolgozóknak.

Arra is kitért, hogy nemcsak a technika fejlődött rendkívüli ütemben, hanem a családi, a kulturális háttér is sokat változott az elmúlt hatvan évben. Korábban a felnőtt-orientált társadalom érvényesült, a tudást a magasabb korhoz kötötték. Ma, a mesterséges intelligencia világában azonban ez már nem állja meg a helyét. A számolásra ott egy eszköz, a gyerekek nem látják olvasni a szüleiket, helyette az audiovizuális készülékek, a televízió van előtérben. Steigervald Krisztián szerint a legtöbb, amit szülőként tehet az ember, az az, hogy minél több offline élményben részesíti a gyermekét. Ugyanakkor gondot jelent, hogy a magyar szülők nyolcvan százaléka nem tudja, hogyan tegye ezt.

A változás azt is jelenti, hogy a Z és az Alfa generáció számára a felnőtt-orientált társadalom helyébe a kortárs-orientált társadalom lépett. Vagyis a hierarchikus viszonyt a partneri viszony váltotta, ez azonban gyakran szokatlan helyzetekhez vezet a korábbi generációk számára. Steigervald Krisztián azt hangsúlyozta, hogy az idősebbek ne legyintsenek értetlenül a fiatalabb generációkra. Számukra is meg kell adni a kereteket, át kell adni az értékeket, ám a módját, a kommunikációs csatornákat újra kell gondolni. Már csak azért is, mert 2025-re a Z és az Alfa generáció tagjai teszik ki a munkavállalók jelentős hányadát.

A Facebook hatása a társadalomra

Steigervald Krisztián és munkatársai besorolása alapján az 1945 előtt születettek alkotják a veteránok, az építők generációját. Az 1946 és 1964 között születettek a Baby Boomerek, az 1965 és 1979 közöttiek az X, az 1980 és 1994 közöttiek az Y generáció tagjai. Utóbbiak azt a csoportot alkotják, amelynek még minden egyes tagja az offline világba érkezett. Az 1995 és 2009 között született Z generáció tagjaival együtt fejlődött a digitális világ, míg az Alfa generációba a 2010 után születettek tartoznak.

Az előadó arról is beszélt, hogy alig tíz éve fordították le magyarra a Facebookot, és ez idő alatt az oldal jelentős hatást gyakorolt a társadalomra. Az Y generáció és a nyugdíjas korosztály tagjai tartoznak a legaktívabb felhasználók közé, míg az X generáció tagjai inkább passzívak, vagyis regisztráltak az oldalra, de a megosztásokkal csínján bánnak.