A fiataloknak a képzése a borkultúrában alapvető

Sebestyén Csilla szekszárdi borász, nemzetközi borakadémikus ezt azzal egészítette ki, hogy a borásztársadalom feladata, hogy Magyarország borvidékeit feltegyék a világ bortérképére, ami csak a minőséggel érhető el. Emellett fontos, hogy a fiatalokat kulturált borfogyasztásra neveljék, megmutassák nekik a minőségi borokban rejlő értéket.

Sebestyén Csilla kérdésünkre elmondta, nagyon fontosnak tartja, hogy a fiatalokat beavassák a minőségi borok ismérveibe. Az uniós országokban például jellemző, hogy a felsőfokú intézményekben alapismereti képzésben szerepel a borvidékek, szőlőfajták, a borkóstolás megtanítása. Ezzel az a cél, hogy a fiataloknak ne csak a „vörösbor-kólával” legyen a fogalmuk a borkultúráról.

– Egészségtudatos világban élünk, és a vörösbor az egyik legegészségesebb ital. Ezt kell megtanítani a fiataloknak, ezen keresztül pedig a helyi értékeket is megismerhetnék. A helyi borok fogyasztásával a borvidéket támogatnák. A fiatalok képzése a mi feladatunk, tette hozzá Sebestyén Csilla.

Pomázi Gyula elmondta: a borászatoknak is lehetőségük van arra, hogy az iparjogvédelmi pályázatból igényeljenek támogatást. Ezáltal díjmentesen vehetők igénybe a hivatal által kínált oltalmazási szolgáltatások, amelyek biztosítják mind a hazai, mind a nemzetközi piacra lépés lehetőségét. Az összes magyar bortermelő vidéken harminckét magyar eredetmegjelölést és hat nagy földrajzi árujelző rendszert tartanak számon. Az elnök kitért arra is, hogy Európában minden ötödik bor hamis, évente nyolcszázmilliárd forintnak megfelelő kárt okoz a hamis borok értékesítése az unióban, ez a veszteség a teljes uniós borágazat bevételének az öt százalékát teszi ki. Főleg Ázsiából, illetve az arab területekről érkeznek az unióba a hamis termékek különböző közvetítő országokon – például Marokkón, Hongkongon vagy Ukrajnán – keresztül.