Sikeresebb lehet, aki tanul, fejleszti magát

Az egész életen át tartó tanulásnak azonban az is fontos eleme, hogy ez a tanulás nem csak az iskolapadokban és nem csak különböző bizonyítványok megszerzésével, az úgynevezett formális oktatás keretein belül lehetséges. Hasonlóan fontos a kevésbé szervezett és szabályozott keretek között, nonformális formában megszerzett tudás, például nyelvtanfolyam, bármilyen hobbitanfolyam, munkahelyi tréning kapcsán.

Amikor élethosszig tartó tanulásról beszélünk, akkor eleve nemcsak arról van szó, hogy munkahelyi versenyképességünket, a foglalkoztathatóságunkat tudjuk megnövelni a folyamatos és széleskörű tanulással, hanem a személyes fejlődés, tapasztalatszerzés, sikeres és boldog élet tekintetében is értékes készségekre és tudásra teszünk szert – függetlenül attól, hol élünk, városban vagy faluban.

„Régi magyar közmondás, hogy a jó pap holtig tanul. De ami régen csak a papra vonatkozott, az ma jóformán minden emberre áll. A tudás és maga az élet az utolsó évtizedekben oly gyors ütemben haladt, hogy az iskolában szerzett természettudományi, földrajzi, gazdasági, szociális és alkotmányi ismereteink jórészt elavultak, a történelem pedig hatalmas fejezettel bővült. Lomtárba kell tehát dobni a »kész ember« fogalmát. Aki önelégültségében azt képzeli, hogy iskoláit kijárván elégséges szellemi útravalót szerzett az egész életre, csakhamar lemarad azokkal az embertársaival szemben, akik ismerik a modern élet dinamikáját, és ismereteiket folytonosan kiegészíteni igyekeznek.” Ezeket a sorokat 1927-ben Klebersberg Kúnó, az akkori kultuszminiszter vetette papírra. És ma is aktuális.