„A ló háziasítása – Az őslovaktól az ősök lováig”

Ünnepélyes keretek között, állami tisztségviselők, diplomáciai testületek küldöttei, lovas sportszervezetek vezetői, tanárai valamint hagyományőrző csapatok képviselőinek jelenlétében, február 15-én tartották meg a Magyar Természettudományi Múzeumban a „A ló háziasítása – Az őslovaktól az ősök lováig” című kiállítás ünnepélyes megnyitóját. A nagyközönség számára, február 16-tól tekinthető meg a Magyar Turán Alapítvány és a Magyar Természettudományi Múzeum közös kiállítása.

A kiállítást a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, Bernert Zsolt nyitotta meg. Beszédében kiemelte a több évre visszanyúló jó kapcsolatát a Magyar Turán Alapítvány tudományos tagozatával, és fontosnak nevezte, hogy a hagyományőrzésben is aktívan jelenlevő szervezettel közösen rendezték meg a tárlatot. Beszédében rámutatott a hagyományőrzés és a tudomány összekapcsolódásának fontosságára, amelyre jó példa a múzeum és az alapítvány új közös kiállítása.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntő beszédében elmondta, hogy meg kell tanítani a gyermekeinket arra, hogy az ember és állat harmonikus együttélése miként tud közösségként fejlődni. Minden olyan gondolat, amely felhívja a figyelmet arra, hogy hogyan kell felelősen együtt élni az állatokkal az érték, nemzeti érték. Megköszönte a múzeumnak és a Magyar Turán Alapítványnak, hogy tudományos pontossággal feltérképezte, és tovább adja ennek az együttélés felelősségének kérdését. A történelmi gyökerek bemutatásával utat mutat a kiállítás minden nemzedéknek és pozitív példát állít a gyermekek elé. A megnyitón jelen volt Tessely Zoltán kormánybiztos, L. Simon László a Nemzeti Múzeum főigazgatója, Dallos Gyula miniszteri biztos, Kassai Lajos lovasíjász, a Kassai Lovasíjász Iskola vezetője, Szotyori Nagy Kristóf a Magyar Lovassport Szövetség elnökségi tagja Székely Tibor huszár ezredes, Győrffy Villám András egyetemi tanár-lovas szakíró, valamint számos lovassport és hagyományőrző szervezet vezetője, polgármesterek és tudósok.

Bíró András Zsolt antropológus kutató, a Magyar Turán Alapítvány elnöke köszöntötte a vendégeket (köztük Azerbajdzsán, Kazakisztán, Kirgizisztán nagyköveteit, Spanyolországot és Törökországot képviselő diplomatákat) majd ismertette a kiállítás tárgykörét.

„A ló háziasítása – Az őslovaktól az ősök lováig” című kiállítás a lófélék rendkívül érdekes evolúciós történetével kezdődik, amely révén kialakult a mai lovak őse is. A kiállításban megtekinthető egy ősló rekonstrukciós modellje is, amely Antal Tamás zoológus preparátor munkája. Az eurázsiai sztyeppe övezet ősi lovait vadászta, majd befogta az ember. A közép-ázsiai és kelet –európai sztyepp övezet különböző térségeiben a ló háziasítását követően kialakultak a különböző sztyeppei lovas kultúrák. A régészeti és archeozoológiai leletek alapján legkorábban a Botaj-kultúrában, a mai Kazakisztán északi területén 5000-5500 évvel ezelőtti időszakban háziasították a Przsevalszkij-lótípus őseit. A kiállítás egyik fő látványeleme egy Przsevalszkij-ló preparátum (Izsák Imre zoológus preparátor munkája). Az utóbbi évek genetikai kutatásai azonban kimutatták, hogy ez a lófajta nem őse a mai háziasított lófajtának. A mai lovak ősét az eurázsiai sztyepp övezet más térségében (valószínűleg a Don és a Kaszpi tó közötti pusztaságok vidékén) háziasították, amely aztán innen elterjedt szinte az egész sztyepp övezetben és hamar eljutott az Iráni –magasföldön keresztül a Közel-Keletre és a mediterrán övezetbe is.

A ló háziasítását követően egy történelmi jelentőségű esemény zajlott le. Az ember birtokba vette az addig szinte lakatlan hatalmas füves puszták belső területeit is. Átalakult a pásztorkodás, a teherhordás és közlekedés, majd a hadászat is a lovasharcosok színrelépésével. Kialakult a Lovasnomád civilizáció. A kiállítás a lovas kultúrák fejlődése mentén húz egy idővonalat, amelynek egy- egy pontját kiemeli.

A lovasnomád életmód jellegzetes nagycsaládi otthonát a favázas, nemez borítású kör sátrat (jurtát) a kiállítás háttér elemeként helyeztük el. A háttér szövegekben az ősi kurgán kultúráktól a szarmata időszakon át egészen a magyar honfoglalás időszakáig olvashatóak az ismeretanyagok. A Jurtától jobbra egy életnagyságú, hun-kori harcos lovas modellje áll. Az előkelő harcos hadi viselete (lamellás páncélzat) egy üzbegisztáni hun kori ábrázolás alapján készült (Orloti lemez) a fegyveröve, és fegyverzete, aranyozott lószerszámok pedig mind Kárpát-medencei, hun-kori, régészeti leleteknek a rekonstrukciói. A harcos arca, a marosszentgyörgyi hun leletnek az antropológiai arcrekonstrukciója. A kiállítás következő szakasza a magyar honfoglalás korába enged bepillantást. Egy honfoglalás kori lovas temetkezés in situ bemutatása vitrin alatt (eredeti IX. századi lókoponyával és emberi csontvázzal). A vitrin két oldalán honfoglalás kori lószerszámok (zabla, kengyel) rekonstrukciói, valamint egy csontfaragványokkal rendkívül mívesen díszített nyeregrekonstrukció látható, amely Nagy Sándor nyeregkészítő mester munkája. A kiállítás tárgyköre a modern korig ível, majd a lovassportok képes bemutatásával végződik.

Bíró András Zsolt kijelentette, hogy a magyar lovasnemzet volt, és ha méltón mutatjuk be a mai kor emberének ezt a szép örökségünket, akkor a magyar lovasnemzet is marad. A hivatásos sportolókon kívül a hagyományőrzőknek is fontos szerepe van abban, hogy a ló szeretetét, a “lovastudás” emlékét ápolják és átadják a felnövekvő generációknak. A tárlatot egy fényképsor keretezi, melyet Bácskai Fanni festőművész, ahal-teke lovakat ábrázoló, szép, realisztikus festményei zárnak. A honfoglalás kori lócsontok genetikai vizsgálatai révén megállapították, hogy az összes mai lófajták közül ennek a Közép –Ázsia déli, száraz sztyepp övezetében kialakult lófajtának (ahal-teke) a genetikai profilja áll a legközelebb a honfoglalás kori lovak (többségének) genetikai értékeihez.

„A ló háziasítása – Az őslovaktól az ősök lováig” című kamarakiállítás 2022. február 16-tól, június 13-ig tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeum kupolatermében.