Keresett a jó szakmunkás, felnőttként sem késő még új hivatást választani

A statisztikai hivatal adatai szerint a 25–34 éves fiatalok 31 százalékának van felsőfokú végzettsége, és ez az arány más fejlett országokban (Egyesült Államok, Japán, Németország) 40 százalék vagy afölött van. A felnőttek körében az esti oktatás volt a legnépszerűbb, ezt 2017-ben a tanulók 81 százaléka választotta, 19 százalékponttal többen, mint 7 évvel korábban. Második helyen a levelező oktatás állt, de részesedése 26 százalékról 9-re csökkent. A nappali munkarend szerinti oktatást a diákok 7 százaléka választotta. 

A felnőttoktatásban tanulók közt a legnépszerűbb képzési terület az informatika, a villanyszerelő, a burkoló, az egészségügy, a szociális gondoskodás volt, ezt követte a cukrász, a szakács, az ács, a kőműves, a kozmetikus. Egyre nagyobb az igény a traktoros-, a méhész-, az aranykalászosgazda-képzésekre is.

A felnőttképzés és az ezt is érintő szakképzés területén 2019-ben és 2020-ban jelentős átalakítás következett be, amelyben a törvényalkotó arra törekedett, hogy a felnőttek tudásalapú gyakorlati tanulásban vehessenek részt, a jelen korhoz igazodó szakmaismeretük legyen, és tanulási eredményeik alapján könnyebben elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon. Az új képzési rendszer kialakítása alatt az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően a következő években a korábbi szabályozásoknak megfelelő és az új szabályozásban rögzítetteknek megfelelő felnőttképzés és felnőtt­oktatás párhuzamosan folyik. A felnőttoktatás és -képzés kiemelt célja: a hiányzó iskolai végzettség vagy szakképzettség megszerzésének lehetővé tétele, a tudás versenyképességének fejlesztése. 

A pandémia is átalakítottaAz elmúlt időszakban a világjárvány átalakította a munkaerőpiacot. Az elmúlt másfél évet az álláskeresők kiugróan nagy száma jellemezte, egy-egy meghirdetett pozícióra a megszokottnál jelentősen többen jelentkeztek, azonban ez a hullám mára lecsengeni látszik. A múlt nyáron megtapasztalhatták főleg a vendéglátós vállalkozók, hogy nagy kihívást jelentett pincéreket, szakácsokat találni – kiemelten a Balaton környékén –, a munkaerőhiány azonban ennél jóval szerteágazóbban jelent meg: több területen és változatosabb formákban vált ismét a vállalkozások egyik legégetőbb problémájává. 

A jelentkezés szempontjából az alábbi szakmákban a legnagyobb kihívás új munkatársat találni: karosszérialakatos, kőműves, esztergályos, hegesztő, lakatos, de munkaerőhiány jelentkezik az orvosokon kívül a mérnökök, adótanácsadók, informatikai szakemberek, bolti eladók, pénztárosok, betanított munkások, anyagmozgatók és a kamionosok körében is. Az agrárvállalkozók viszont nem találnak elég traktorost, mezőgazdasági szakmunkást.