Segít annak, aki segíteni akar magán

Hordják a szociális tűzifát a településüzemeltető cég, a Fatodi Kft. dolgozói. A listán 117 család, illetve egyedülálló rászoruló szerepel, egy-egy helyre három köbmétert szállítanak. A munkát Fodor József irányítja, aki egyben a nagyközség cigány önkormányzatának elnöke. Van munkája bőven, hiszen a 6200-as lélekszámú Fadd minden kilencedik lakosa cigány, 680 fő. Nem mind hátrányos helyzetű, de közülük kerül ki a legtöbb. És jó néhányan vígan élhetnének, ha hajlandók lennének dolgozni.

– Aki kér, kap munkát – hangsúlyozza az elnök. – Képzéseket is szervezünk, például bolti eladó vagy vasbetonszerelő szakmában. Vannak lehetőségek, élni kell velük! Ösztöndíj-pályázatot hirdetünk, az iskolát is támogatjuk, színjátszó kört, hangversenyeket, rajzpályázatot finanszírozunk, s ha a járvány elmúlik, talán a roma zene és tánccsoport is újraindulhat, ami most szünetel. Tartunk karácsonyi és húsvéti játszóházat, ruha- és cipőosztást. De ami a lényeg: megélhetést kínálunk. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt 178 közmunkás volt Faddon, most kilenc van. A várólistán szerepelnek még 47-en, de azok már olyanok, akik nem szeretnek dolgozni. 

Márpedig ezen a településen egészséges, erős felnőtt ember nem kap pénzt munka nélkül. A faddiak voltak az elsők, akik ezt bevezették. 

– A közmunkások azért fogy­tak el, mert noszogattam őket – idézi fel a történteket Fodor József –, hogy ne itt keressetek ötvenezret, hanem menjetek el cégekhez százötvenezerért! Aki megfogadta a szavamat, már évek óta stabil helyen szépen keres, lakást, kocsit vett. De van egy réteg, amelyikbe tartozókat kár győzködni, mert nincs eredménye. A helyi beás cigányok munkásak voltak eleve, de a Paksról, Tolnáról, Mözsről idetelepültek legtöbbjével nem lehet szót érteni. Van, hogy munkaképes, fiatal férfi beküldi az asszonyt az önkormányzathoz, a karján a gyerekkel, hogy sírjon ki egy kis segélyt, aztán viszi a lóvét a kocsmába.

– Némelyik nagyon rafinált! Úgyhogy most már azt csináljuk, hogy akinek ötezer forint kell, azt bejelentjük, megdolgozik a pénzéért, és este kifizetjük. Akinek tizenötezer kell, az háromszor annyit dolgozik, aztán megkapja. Megszakadniuk nem kellett soha.

Pár évvel ezelőtt nagyobb összeget nyert az önkormányzat egy szegregáció felszámolását célzó pályázaton. Ez is jelentős előrelépést jelentett, hisz a cigányok maguk is ki akarnak szabadulni a romatelepekről. 

– Építettünk három új lakást, melyekben rászoruló családok költözhettek – mondja az önkormányzati vezető –, további két épületet felújítunk, és van két csillagpont (tanácsadó iroda) is a községben. Segítünk mindenkinek, aki önmagán segíteni akar. 

Fodor József 2002-től került be a kisebbségi önkormányzatba. Elnökként 2014 óta tevékenykedik. Jó példával jár elöl. Három gyereke és tíz unokája van. A kisebbek tanulnak – akad közöttük egyetemista is –, a nagyobbak dolgoznak, jó szakmájuk van. Tudják, mi a feladatuk az életben.

Kikerülni a mélyülő szakadékbólA szegregáció felszámolásával kapcsolatos, 2018 februárjában indított és 2021 januárjában lezárt programról Fadd nagyközség honlapján többek között az olvasható, célul tűzte ki, a halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők felzárkóztatását, integrációjának megkönnyítését. Családok, családtagok és egyedül élő rászorulók vehettek részt olyan programokon, kaphattak olyan szolgáltatásokat, melyek segítségével kikerülhettek a generációkon át mélyülő szakadékból.

Cél volt az is, hogy az egyéni, családi felzárkóztatás beágyazódjon egy közösségfejlesztési folyamatba. A projekt része volt a jelenléten alapuló szociális munka, a gyermekkori és iskolán kívüli fejlesztés, oktatás, felnőttképzés, foglalkoztatás, a munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztése, egészségügyi szolgáltatások nyújtása, illetve a közösségépítés.