Történelmünk viszontagságaira, nemzetünk hőseire emlékeztek Bonyhádon

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője úgy folytatta: a kommunista diktatúra előzményei hosszadalmasak, hiszen maga az ideológia is valamikor a 19. század közepén született meg, majd terjedt szét az egész világban. A kommunizmus nem 1944-ben, ’47-ben érkezik meg először Magyarországra, hanem azzal a „dicsőséges” 133 nappal 1919-ben – amit nekünk még tanulnunk kellett, szinte szóról szóra. Egy olyan történelmi pillanatban, amikor össze kellett volna fogni hazánk megmentéséért. Egy olyan pillanatban, amikor elárulták a magyarokat, és tönkretették az országot.

Amikor a kommunizmus áldozataira emlékezünk – folytatta beszédében az államtitkár –, akkor azokra is gondoljunk, akiknek tönkretették, megnyomorították, ellehetetlenítették az életét. Például azokra a fiatalokra, akik nem kaphattak a végzettségüknek és a tehetségüknek megfelelő munkahelyet, csak azért, mert a szüleik – egyébként el nem követett bűnei miatt – megbélyegezték őket, adott esetben több évtizeddel később is. – A mai megemlékezésen fejezzük ki szolidaritásunkat Ukrajna lakossága mellett, kiemelten a kárpátaljai magyarság felé.

A magyar kormány legfontosabb törekvése, hogy ne engedje meg, hogy a szomszédos országban dúló háború elérje hazánkat. Mindent megteszünk a magyar emberek biztonsága érdekében, és minden segítséget megadunk a kárpátaljai magyaroknak” – hangsúlyozta az államtitkár, majd azt mondta: február 25-e számunkra mindig is a megemlékezés napja lesz. – Itt, Bonyhádon az Országzászlónál június 4-én, október 23-án és február 25-én gondolunk vissza történelmünk viszontagságaira, nemzetünk hőseire – fűzte hozzá Potápi Árpád János. A megemlékezés néma főhajtással és koszorúzással zárult.