Előbb-utóbb megtanul békében élni a föld nyolcmilliárd lakosa

– A húsvét előtti böjt időszakában járunk. Van, aki nem eszik húst, édességet, van, aki adakozik, imádkozik. Ön szerint mi a helyes viselkedésforma ilyenkor? 
– A mi urunk, Jézus Krisztus miért vonult vissza a pusztába annak idején? Nem az volt a fő célja – mutatott rá Böjte Csaba –, hogy ne egyen, ne igyon, hanem hogy közel legyen a Mennyei Atyához. Hogy az Istennel való szentháromságos együttlétében ne zavarja semmi, senki. Tehát számunkra is az a lényeg: fordítsuk Isten felé az arcunkat! A bűnbánat azt jelenti, hogy aki eddig a pincében volt, sötétben, az feláll, és kimegy a fényre. Mindenkit arra biztatok, hogy Istennel való személyes kapcsolatát gondolja újra. Az Istennel való belső, misztikus élmény nélkül elvesznek a hagyományaink, kiürülnek a templomaink. A nagyböjt legfontosabb üzenete nem más, minthogy az Istennel való személyes, élő kapcsolatunkat mélyítsük el! 

– Háború van Ukrajnában. Miben látja ennek az okát? 
– A nyugati társadalmak önmagukban életképtelenek. A mezőgazdasági termékeket importálják, az ipari termelést kihelyezték Ázsiába. Ami maradt, amiből a GDP jelentős része származik, az a fegyvergyártás. Biztatnám a közgazdászokat, hogy találjanak valami más üzleti lehetőséget, aminek köszönhetően a jóléti társadalmak jóléte és a béke is megmaradhatna! 

– Zűrös idők sajnos gyakran adódnak az emberek, az országok életében. Ön is egy ilyen időszakban kezdett az árvákkal törődni… 
– A kilencvenes években, Ceausescu bukása után államcsőd volt Romániában, és nem létezett B terv. A harcok következtében sok gyerek elvesztette a szüleit, mi meg elkezdtük befogadni őket. Az elmúlt harminc év során egymás után létesítettük az árvaotthonokat; összesen közel hatezer gyerek került hozzánk. Jelenleg, 83 helységben működik otthonunk, 1300 gyerekkel. 

– Magyarországon is vannak ingatlanjaik? 
– Először Székesfehérváron próbálkoztunk. De ami most jobban a figyelem központjába került, a csobánkai házunk, ahová 22 kárpátaljai menekültet fogadtunk be. Édesanyákat 15 gyerekkel. A férfiakat nem engedik át a határon. 

– Működni fog ön nélkül is ez a rendszer? Hisz a földi létünk véges… 
– Vannak nagyszerű munkatársaim, köztük olyan kolléganők, akik már 100-120 gyereket felneveltek, s van 30-40 unokájuk. Lassan generációváltás következik be, rájuk nagymamaként, rám nagytataként tekintenek a gyerekek. Aztán a 2030-as évek gyerek­otthonait majd mások működtetik tovább. 

– A papi hivatáson belül miért pont a ferences rendet választotta? 
– Erre azt szoktam felelni, hogy nem vagyok olyan okos, mint a jezsuiták, és nem vagyok olyan jámbor, mint a bencések. Ilyen kisebb testvérnek, ferencesnek való vagyok, aki szeret élni és kacagni. 

– A szerzetesekről azt gondoljuk, hogy tanítanak, betegeket gyógyítanak, de leginkább benn vannak a kolostorukban és imádkoznak. Ön ezzel szemben eléggé nyüzsgő alkat. 
– Rendalapítónk, Szent Ferenc mondta, hogy a nagyvilág a mi kolostorunk. Sokfelé járt ő is, s én is úgy érzem, hogy az ősferencesi hivatást gyakorolom. Nem kell félnünk a világtól, mert azt a Jóisten teremtette. 

– Átesett a koronavírus-fertőzésen, elég súlyos tünetekkel. Volt istenközeli élménye? 
– Látomásom nem volt, de egy érdekes meglátásra jutottam. Feküdtem, és azon gondolkodtam: mi is a betegség? Az, amikor a testemben lévő béke valahogy megszűnik. Negyven éve nem voltam kórházban, de most furcsa zavar támadt bennem. Ha egészséges vagyok, akkor a sejtjeim, szerveim békében működnek. De ha megbetegszem, akkor valami vírus vagy daganat többet akar, mint amennyi járna neki, s ez békétlenséget szül a szervezetben. Aztán napról napra gyógyultam, és egy hónap elteltével helyre állt a rend. Azon tűnődtem: ha a testben, ahol száz­trilliónál több sejt van, lehetséges a béke, majdcsak lehetséges lesz a földön is! Előbb-utóbb rájön ennek a fontosságára a nyolcmilliárd ember! És ez nagy örömmel töltött el. 

Az Élet Házát 99 évre kapták meg

Böjte Csaba 1959-ben született Kolozsváron. Autóvillamossági szerelőnek tanult, később bányászként dolgozott, majd jelentkezett a ferences teológiára. Pappá 1989-ben szentelték, Dévára 1992-ben helyezték. Ott kezdett foglalkozni az árvák befogadásával. Ma már 83 helységben működik általa létrehozott árvaotthon. A gyerekek jelentős részét nevelőszülőknél helyezik el. Magyarországon, a csobánkai kastélyt a Missziós Nővérek 2007-ben 99 évre használatba adták a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak, az épülethez tartozó háromhektárnyi területtel együtt. A kastély zarándok-, lelkigyakorlatos és ifjúsági szálláshelyként működik. Az Élet Háza néven válik egyre ismertebbé. (Pillanatnyilag ukrajnai menekültek elszállásolására használják.) Előadóterem és kápolna is található benne. Főzési lehetőség bent és kint is van, az épület mellett még búbos kemencét is építettek. A kastély mögötti dombon keresztút, szabadtéri oltár és egy kis tó várja a látogatókat. Nyugalomra, lelki feltöltődésre találhatnak az odaérkezők.