A Bethlen kollégium 400. évfordulóját ünnepelték

Erdély egyik első felsőoktatási intézményét eredetileg Gyulafehérváron alapította meg 400 évvel ezelőtt Bethlen Gábor fejedelem, az intézményt 40 évvel később Apafi Mihály fejedelem Nagyenyedre költöztette, ahol ma református kollégiumként működik. A szombat délutáni jubileumi ünnepségen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta: a magyar kormányt is Bethlen Gábor fejedelem intézményalapítási sikere ihlette, amikor 12 éve a nemzetpolitika fő pilléreként határozta meg az erős oktatási intézményrendszer létrehozását. „Ebben az intézményrendszerben a Bethlen Gábor Kollégium kimagasló bástyának bizonyult és bizonyul most is” – jelentette ki az MTI tudósítása szerint.

Kelemen Hunor Románia miniszterelnök-helyettese nemzedéke feladataként azt jelölte meg, hogy jobb állapotban hagyja a magyar intézményeket, mint amilyenben megörökölte azokat. A Bethlen Gábor Kollégium – megállapítása szerint – az itt tanuló nemzedékek transzilván Oxfordja volt, és az impozáns, korszerű épület ma is ennek a szellemiségnek a hordozója.

Kató Béla erdélyi református püspök a reformáció érdemének nevezte, hogy Erdélyben is felismerték az oktatás jelentőségét. Kijelentette: Bethlen Gábor fejedelem a Collegium Academicum létrehozásával bekapcsolta Erdélyt Európa kulturális vérkeringésébe. Az értelmiség képzésének nagyszerű hagyománya a szórványba került magyarságban sem vész el – hangoztatta.

A megemlékezést indító református áhítat prédikátora, Szegedi László püspökhelyettes – a kollégium egykori diákja – azt nevezte a tanintézet erősségének, hogy tanárai évszázadokon keresztül mindig többet tettek, többet adtak a diákjaiknak, mint amennyit a kötelesség kért tőlük. Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy a 25 ezer lakosú kisváros jelentőségét a kollégium adja, a kollégium pedig nem lenne olyan jelentős Bethlen Gábor szellemisége nélkül.

Több szónok is sorolta a magyar tudományosság, kultúra nagy alakjait, akik a kollégiumban tanultak. Többször elhangzott Körösi Csoma Sándor keletkutató, Bolyai Farkas matematikus, Barabás Miklós festő, Áprily Lajos költő, Sütő András drámaíró neve.