Váralja nevét viseli egy új utca a partnertelepülésen

Több mint két évtizeddel ezelőtt, egészen pontosan 1999-ben írt alá egymással partneri szerződést Váralja és Hahnheim vezetősége. A néhai Amrein István és Wilhelm Westphal polgármesterek által életre hívott kezdeményezés szinte példa nélküli a régióban. A kezdeti hivatalos viszony időközben szoros barátsággá alakult. Minden évben mintegy ötven tagú küldöttség látogat a testvértelepülésre. Nem ritkák a családi, egyéni szintű kötelékek sem. 

A járványveszély miatt a kapcsolat eddigi, huszonhárom éves történetében először, két év kényszerszünet állt be. Idén azonban a pandémia visszaszorulásának köszönhetően a váraljaiak meglátogatták német barátaikat. Erről a nemrég lezajlott útról számolt be Gűth Tamás, a Váraljai Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Mint mondta, a vendégek és vendéglátók tartalmas, emlékezetes három napot töltöttek együtt.

A kötetlen társalgás mellett – amire a sok kihagyás után különösen nagy szükség volt – a váraljai delegáció ez alkalommal is megismerhette a fogadó ország, tehát Németország, azon belül pedig Rheinland-Pfalz tartomány történelmének-kultúrájának egy-egy szeletét. A német demokrácia kialakulásának egyik kezdeti mozzanata tárult a csapat elé a látogatás egyik emlékezetes állomásán, a hambachi kastélynál. Itt 1832-ben az úgynevezett hambachi ünnepségen – Hambacher Fest – lengett először a fekete-piros-sárga színű zászló. Ez a három szín jelenik meg Németország hivatalos zászlaján.  

A találkozás kiemelt eseménye egyértelműen a Váralja utca felavatása volt. Hahnheim egy új építési területet jelölt ki, melyre előreláthatólag negyven ház épül fel. Ebből tíz már majdnem elkészült. A képviselőtestület egyhangú szavazata alapján az utcát a közel negyed évszázados, szoros barátság szimbólumaként a magyar településről nevezték el. Werner Kalbfuss, Hahnheim polgármestere és Sziebert Éva, Váralja polgármestere együtt leplezte le az utcatáblát.

A német település vezetője ünnepi beszédében egyebek mellett elmondta: soha ekkora szükség nem volt a békére és a népek közti barátságra, mint most. Ehhez csatlakozott Brigitte Cöster lelkész, aki a hagyományos közös istentiszteleten kifejtette, hogy Hahnheim és Váralja a közel ezerkétszáz kilométeres távolság, a szociális, kulturális különbségek, valamint a jelenleg is fennálló vírushelyzet okozta félelmek ellenére az egyetértésre, az egymástól való tanulásra helyezi a hangsúlyt.

Éppen ezért ennyire tartós a kapcsolat, ami a kistelepülések közötti, önzetlen barátság példája lehet mások számára is. – Mindannyian sokat meríthettünk ebből az útból – mondta el lapunknak Sziebert Éva. – Meggyőződésem, hogy ebből a merítésből mindenki adhat és adott is a másiknak. Ez a hozadék pedig bőven kitart a következő találkozásig.