2022.10.04. 11:30
Ahol a polgármester maga eteti a kályhát
Két kisebb és két nagyobb település polgármesterét kérdeztük meg, hogy mivel fűtenek ezen a télen a hivatalukban. Változtatnak-e a korábbi módszeren, tüzelőanyagon az energiaárak emelkedése, a gázszállítási bonyodalmak miatt? Meglehetősen vegyes a kép. Egy kis, földszintes, falusi hivatalnál egyszerűbb a változtatás, mint egy többszintes városi irodaháznál.
Sátor Géza sárszentlőrinci polgármester maga fűti az irodáját (A szerző fotója)
Képzeljük el a budapesti, a debreceni, a szegedi vagy a pécsi polgármestert, amint hivatali irodájában, óránként dob egy-két fahasábot a kályhába! Nem tűnik életszerűnek, pedig településvezetők ezrei töltik ilyen mellékes feladatellátással a téli napjaikat széles e hazában. A nagyobb városok polgármesteri hivatalait ahogy mindenütt, Tolnában is gázzal fűtik. Az esetleges átállás lehetőségét megvizsgálták, de egyelőre nem változtatnak.
Szabó Péter paksi polgármester azt mondja: hiába élnek az atomvárosban, szóba se jött az árammal való fűtés. Horribilis összegbe kerülne. Fatüzelésre nem akarnak átállni, és műszakilag se lenne egyszerű megoldani. Maradnak a gáznál, és spórolnak vele, amennyire lehet. Pintér Szilárd dombóvári városvezető is hasonló következtetésre jutott szakemberekkel és döntéshozókkal konzultálva.
Az épület energetikai korszerűsítése, a szigetelés, a nyílászárócsere megtörtént, napelemek is vannak, melyek a klímát működtetve rásegítenek a fűtésre. Viszont a gáz marad az alap. Már csak azért is, mert a kazán a padlástérben van, ami behatárolja a műszaki lehetőségeket. Ha ezt át akarnák alakítani, körülbelül háromévnyi fűtésköltségből lenne kivitelezhető.
Orbán Zsolt fácánkerti polgármester viszont változásról számol be. A faluban 25 éve van gáz, a hivatalt is azzal fűtötték idáig. Mostantól azonban visszatérnek a fára, amiből van készletük, és még vásárolnak is. A régi kazánt megtartották, most újra beüzemelték, néhány tartozékot kellett csupán kicserélni. Nem tartanak a téltől.
Sátor Géza sárszentlőrinci faluvezető pedig mindig is fával fűtötte az irodáját megválasztása óta, saját kezűleg. Van gázvezeték a településen, de a polgármesteri hivatalba nem kötötték be. Mégis lesz változás, mégpedig egy pályázatnak köszönhetően. Nyolcvanmilliós támogatást nyertek az épület energetikai korszerűsítésére.
Ebbe beletartozik a szigetelés, a nyílászárócsere, napelemek elhelyezése és egy modern, hőszivattyús fűtési rendszer kiépítése. A munkálatok augusztusban kezdődtek, és várhatóan februárban fejeződnek be. Ami azt jelenti, hogy ebben a fűtési idényben még sok-sok fahasábot kell a polgármesternek a kályhába dobnia.
Népszerű, megtérülő megoldás a hőszivattyús
A gázról fafűtésre való átállás nem egyszerű dolog. Főleg nem a nagyobb épületek, iskolák, irodaházak esetében, ahol tonnaszámra kellene vásárolni és tárolni a fűtőanyagot. A fűtésszerelő szakemberek tele vannak munkával hónapokra előre. S mivel a kereslet megugrott, kazánhoz is csak előjegyzést követően, 6–8 hónap után lehet jutni.
Egyre többen bíznak a hőszivattyús megoldásban, hisz Magyarországon sok helyen van a felszín alatt elérhető közelségben meleg víz. Ezt padlófűtéscsövekben, radiátorokban cirkuláltatva használják fel a legtöbben, általában napelemes rásegítést is alkalmazva. Nem olcsó, de hosszú távon megtérülő, környezetbarát módszer.
