Mentális felkészülés segíti a jobb eredmény elérését

A fokozott érdeklődés tán annak is tudható, hogy előadása a sporttal volt kapcsolatos, amihez köztudottan mindenki ért. És annak is, hogy a fiatal szakember arról beszélt, hogyan lehet mentális felkészítéssel, felkészüléssel jobb eredményt elérni, növelni a fizikai tudást.

Sok kutató, sportszakember állítja már tíz-tizenöt éve, hogy az emberi fizikális teljesítőképességének nagyjából elértük határát, mondta Fülöp Ákos - aki maga is sportember, a kajakozástól az amerikai fociig több sportot űzött, s teszi ezt ma is -, ezért a sporttudományok egyik viszonylag új ágához kell nyúlni, ez a sportpszichológia. A mentális felkészítés lehet a következő olyan pufferzóna, egy olyan lehetőség, amellyel még biztosan tudnak a sportolók tovább fejlődni.

Ha szellemileg is felkészítik a sportolókat jobb teljesítményre is tudják őket ösztönözni. Emellett nagyon fontos, talán még fontosabb, hogy a sportoló szeresse, élvezze azt, amit csinál, tudja kontrollálni saját magát, és a teljesítményelvárások, a teljesítmény nyomások ellenére is jó stressz tűrő stratégiával tudja végezni feladatait. Öröm legyen az, amit csinál, s amikor felmegy a pályára, és amikor lejön a pályáról, elégedett legyen saját magával.

Akkor is, ha nem sikerül valami. Mert, ha mindent megtett, amit lehetett, de abban a pillanatban kicsit rosszabb eredményt ért is el, legyen elégedett.

Ez egyébként az egész társadalomra is nagyon fontos. Mert az emberek akkor fognak tudni produktív és hosszú életet élni, ha fizikális egészség mellett ez a mentálhigiénés egészség is megvan. Így a sportban szerzett ilyen tapasztalatot át lehetne vinni az hétköznapi életre is.

Egy munkacsoportban azon dolgoznak, folytatta a sportpszichológus, hogy Magyarországon meghonosítsák ezt a teljesítmény pszichológiát, mint tudományos területet. Nyugat Európában ennek már nagy hagyománya van, és több egyetemen mesterképzés szól magáról az ilyen teljesítményalakításról. Mert ami a sportban már működik, azt nagy valószínűséggel alkalmazni lehet a normál életben is, hiszen a sport mindennapi életünknek egy kinagyított változata, szabályok határozta versengés, idézte Coubertin bárót, aki az újkori olimpiák meghonosításakor célul tűzte, hogy legyen egy részvételi lehetőség és egy etikus verseny.

A sportban mérhető a teljesítmény. Azt méterek, milliméterek, másodpercek mutatják. Ugyanígy a hétköznapi életben is vannak nagyon magas teljesítményt igénylő munkák. Például a tűzoltóké, a mentősöké, vagy a többórás műtétet végző orvosoké. Itt nem babra megy a játék, emberéletek múlnak rajtuk.

Hinni is kell. Ez megvan győztesek fejében. Sok győztes olimpikonunk mondta: tudom, hogy képes vagyok rá. Természetesen ezt a tudást meg kell alapozni. Kell az edzés, a fizikai erősítés, és mellette a mentális felkészülés is a sportban.

Fülöp Ákos elmondta, sajnos, Magyarországon a pszichológia még eléggé pejoratív kifejezés. Sokan úgy gondolják, csak az megy pszichológushoz, aki beteg. A sportolók már másként látják, s remélhetően ez a változás általános lesz az élet minden területén. Meg is mutatott egy önbizalmat adó technikát, amely a testtartáson alapul. Ugyanis elménk tud hatnia testünkre, s valószínű, hogy ez visszafelé is igaz. Ha elesett, szomorú valaki, akkor görnyedt, összehúzódott állapotban van. Ugyanígy, ha valaki eleve ilyen helyzetben van, az hatással van gondolkodására is. Ennek alapján egy amerikai pszichológus kidolgozott egy módszert, ez a testtartás visszajelzés (postura feedback), amely szerint oda kell figyelni a testtartásra, felvenni egy magabiztos pózt – felemelt áll, kihúzott mellkas – és próbálni nagyobb helyet elfoglalni a térből. Persze, ezt túlzásba vinni sem szabad.

Visszatérve a sportpszichológiára, az MCC sportműhelyének vezetője elmondta, sok esetben úgy tűnik, hogy funkciója annak csupán az élsportolók teljesítményének mentális fokozása. Pedig az nem csak az élsportról szól, hanem ugyanilyen fontos a szabadidősport, és nagyon fontos szelete akár parasportolók mozgása, az idősek, fiatalokra rekreációja. Tehát elég széles kört ölel fel ez a tudományterület.

Fontos része még a sporttal foglalkozó szakemberek, edzők kommunikációs, pedagógiai, pszichológiai ismereteinek gyarapítása is, az segítheti munkájukat. És, mert ők vannak legtöbbet a sportolókkal, a sportpszichológusok az így átadott tudással, közvetve is segíthetik azt, ami annyira fontos az életünkben, a sport magát.