Fenyőfából bőséges a kínálat, íme az árak!

Sokan azért nem vásárolnak minden évben élő fenyőt, mert attól tartanak, ezek a fák az erdők „kiirtásából” erednek. Ez azonban nem igaz, a piacra kerülő áruk, vagyis a kifejezetten a karácsonyfának nevelt fenyők ugyanis faiskolákból származnak. Magyarországon 3000-3500 hektáron folyik kifejezetten karácsonyfa értékesítési célú fenyőtermesztés, ez – ideértve a forgalmazást is – összesen mintegy 600-700 családi gazdaságnak ad munkát. Hazánkban évente 1,8-2 millió darab karácsonyfának való fenyőfa talál gazdára, és áruból az idei szezonban sem lesz hiány. 

Mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát az országban, főleg Vas, Zala és Somogy megyében, de az Északi-középhegységben – a Mátra és a Bükk környékén –, valamint Nógrád megyében is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. A fák kitermelése jellemzően november második felében kezdődik meg. A fenyőfa-termelés tehát nem környezetkárosító tevékenység, hiszen ennek köszönhető, hogy nem az erdőkben kell karácsonyfának szánt fenyőfát vágni. Az ültetvények ráadásul hektáronként körülbelül tíz tonna szén-dioxidot kötnek meg és ugyanennyi oxigént termelnek. Ekkora területre csaknem ezer fenyő ültethető, a növekedési idejük 8-15 év.

Egyre többen vásárolnak műfenyőt is. A közhiedelemmel ellentétben a műanyag fenyő csak hosszú, húsz éves használat után környezetkímélőbb, mint a hagyományos. A műfenyők zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk. Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók általában 5-6 év elteltével leselejtezik ezeket, miközben legalább 20 évig kellene használni egy műfenyőt évről évre ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.

Földlabdás fenyőt egy szűkebb réteg vásárol, jellemzően azzal a céllal, hogy majd kiültetik a kertbe. A díszkertészek azonban nem tanácsolják a földlabdás fenyő kiültetését a szabadba az ünnepi időszak végén. Ennek az az oka, hogy szobahőmérsékleten hamar megindulhat a nedvkeringés, így a fa a tápanyagait gyorsan feléli, és a hirtelen hideggel szemben nem lesz ellenálló. Az is óriási tévhit, hogy a már elültetett fát a következő évben újra ki lehet ásni, és karácsony táján megint be lehet vinni az otthonunkba. A fenyőfa ugyan sokat kibír, de ha egyszer kiültettük, nem ajánlatos megint megbolygatni a gyökérzetét, hiszen nem igazán tolerálja az újbóli átültetést.

A fenyőfaárusok választékban továbbra is meghatározók a luc-, az ezüst-, és a nordmann fenyők. Jellegzetes illata miatt a lucfenyőt tartjuk a klasszikus értelemben vett karácsonyfának. Népszerű, de közismert, hogy tűlevelei a meleg lakásokban hamar lehullanak. A másik kedvelt karácsonyfa az ezüstfenyő. A sűrű ágrendszerű fát dekoratívvá teszik a kékes-zöldes viaszréteggel bevont tűlevelek, amelyek azonban nagyon szúrósak. Keresletük ezért a gyerekes családok körében valamelyest csökkent. A legnépszerűbb karácsonyfaféle a Kaukázusban őshonos nordmann. Szabályos alakú, tetszetős formájú, lombozata sötétzöld, fényes tűlevelei puhák, 3-4 cm hosszúak, alig-alig hullanak. Meleg lakásokban is hónapokig megmarad.

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének közlése szerint idén csaknem tíz százalékkal drágulhatnak a karácsonyfák tavalyhoz képest, a kereslet háromnegyedét fedezi a belföldi termelés. Az áremelkedést részben az import drágulása okozza, ez pedig az árfolyamhatással és a szállítási költségek jelentős emelkedésével magyarázható, a magyar termelőknek pedig kedvez az idei helyzet, hiszen végre jobb áron értékesíthetnek.

Körülnéztünk néhány árusnál a kínálat és az árak után érdeklődve. Fábián György Somogyudvarhelyről érkezett termelő. Szekszárdon a piacon értékesít fenyőt az ünnep előtti hetekben, a forgalma változó, napszaktól, időjárástól függ. Kínálatában luc-, ezüst-, nordmann-, szerb luc és gyökeres fenyőt is akad, de a legtöbben luc-, nordmann- vagy ezüstfenyőt keresnek. A földlabdás fenyő van amikor jobban fogy, van amikor kevésbé. Mint mondta, tavaly gyorsan elvitték az összes cserepes fenyőjét, idén pedig még egyet sem adott el, pedig jövő hétvégén már karácsony van. 

Az árakról megtudtuk, hogy a lucfenyőért mérettől függően 2500 és 16 ezer forint között kell fizetnie a vásárlóknak, az ezüstfenyő ára 3 ezer és 18 ezer között mozog, míg a nordmann fák közül a legkisebbek hatezer, a legnagyobbak pedig 25 ezer forint között vásárolhatóak meg. Utóbbi egy háromméteres fára vonatkozik. A földlabdás fenyő nála átlagosan ötezer forintba kerül. Szerinte csak a fák 40 százaléka marad meg a kiültetett fenyők közül, éppen a fent említett okból, vagyis hogy az ünnepek után rögtön kiültetik a tulajdonosok. – Csak tavasszal, a nagy fagyok után, áprilistól szabad kiültetni és figyelni kell arra is, hogy ne öntözzük túl – figyelmeztet.

Benedek József Pakson, a Gesztenyés utca és a sportcsarnok mellett árusít fenyőt, már több éve. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt mondja, jó tíz éve még a luc- és az ezüstfenyő volt a legnépszerűbb, ám öt éve fordult a trend, azóta a nordmannt keresik leginkább, vásárlóik nyolcvan százaléka azt veszi, míg luc fenyőt nem is tart. A keresett fenyők mérete is változott: az utolsó két-három évben a kétméter felettiek a legkeresettebb fák. A szekszárdi tapasztalatokkal ellentétben ő arról számolt be, hogy évről-évre egyre nagyobb az igény a földlabdás fára. Az ezüstfenyőt ő hat és tizenötezer között, a nordmannt pedig hét és harmincezer között kínálja a méret függvényében. Előbbinél a legnagyobbak átlagban kicsivel két méter felettiek, míg utóbbinál három méternél is magasabbak. Benedek József a vásárlási szokásokat illetően nem érzi a válságot, december 9-e óta árusít, azóta olyan 100-120 fa ment el. 

– Egyelőre még csak szivárognak, a dömping a hétvégére várható, amely kitart egészen az utolsó napig, 23-ig – véli. A paksi árus több apró fogással igyekszik megfogni a vevőit: a gyerekeket szaloncukorral, mézeskaláccsal várja, vásárlóik bankkártyával is fizethetnek, ráadásul Pakson belül ingyen házhoz szállítást is vállal.