Inkább az éhezést választják, de nem mondanak le szenvedélyükről

A tavaly őszi statisztika szerint csak sörre és borra összesen 3818 forintot költ el egy hónapban az átlag magyar, és ebbe az égetett szeszeket nem számolták bele. Minden magyarra fejenként 28 liter bor, valamint 72 liter sör elfogyasztása jut nagyjából, még az absztinensekre is. 

A 2022 szeptemberi árral kalkulálva egy hónap alatt egy átlagos dohányos havonta 42 ezer forintot költ cigarettára, ha napi egy dobozzal elszív, számolta ki a Pénzcentrum. Az alkohol és a dohánytermékek a válság idején érezhetően többet visznek el a családi kasszából, mégsem tudnak lemondani róla, azok akik így próbálnak a menekülni maguk és a valóság elől. 

– Pontosan tudjuk, hogy egy függő akkor sem mond le a szenvedélyeiről, ha az addig normális megélhetése válságba kerül – felelte kérdésünkre Kitanics Márk, klinikai szakpszichológus, igazságügyi szakértő. – Az alkoholról, a dohányzásról, a drogról, vagy akár a megszokott nyugtató gyógyszereiről akkor sem mond le az illető, ha éhezik. Ennek több oka van. Egyrészt erős addikció alakulhat ki, amely nagyon erős késztetettségi állapotot idéz elő. Másrészt ezeket a szereket szorongásoldóként használják. Ha valakinek egzisztenciális szorongása van, szerek nélkül a szorongásai még erősebbé válnak. Aki szorong, nem tud dolgozni, pénzt keresni, nem tud családi életet élni. 

A szorongás kerékbe törheti bárki életét. –A magyar társadalomban máig erős a dzsentriszemlélet. Ha valaki azt látja, hogy az értelmes szabadidő eltöltésére kevés az esélye, akkor azt gondolja, hogy az a pohár bor még belefér – mondta Szemelyácz János, addiktológus-pszichoterapeuta, az INDIT Közalapítvány szakmai vezetője. A WHO adatai szerint hazánkban a magas kockázatú ivás kategóriájába tartozók 21,3 százalékot tesznek ki, ezzel világelsők vagyunk, az oroszok és fehéroroszok jönnek utánunk.