2023.02.15. 15:30
A rektor szerint együttműködésekre van szükség
Jóval intenzívebb kapcsolattartásra van szükség a környezetünk ipari és szolgáltatóipari szereplőivel – többek között erről is beszélgetett a Bama.hu újságírója Miseta Attilával, a Pécsi Tudományegyetem rektorával.
Fotós: Löffler Péter
– A Modern Városok Program keretében rengeteg felújítás, építkezés, beruházás volt a Pécsi Tudományegyetemen. Lehet már konklúziót vonni?
– Valódi összegzésre talán helyesebb lenne néhány évet várni, hiszen addigra derül ki végérvényesen, hogy milyen eredményeket hoznak a beruházások. Az ugyanakkor tény, hogy sikeresen befejeztünk egy egész sor építkezést és felújítást. Abból a pénzösszegből, amit a program jelentett (több mint 30 milliárd forint), egy új orvoskari elméleti tömböt tudtunk építeni, elkészült egy parkolóház, az Egészségtudományi Kar két belvárosi épületét felújítottuk, a Műszaki és Informatikai Kar egy új gyakorlócentrumot kapott, de voltak munkálatok a Bölcsészet és Társadalomtudományi és a Természettudományi Karon is. A felsorolás messze nem teljes, de elmondható, hogy az egyetem sokat profitált ebből.
– Beszéljünk akkor a Tudományos és Innovációs Parkról, amely szintén egy több milliárd forintos beruházás. Milyen változásokat hozhat ez?
– A Tudományos és Innovációs Park első lépése a Nyár utcai telephely funkcionális felújítása lesz, amely már meg is kezdődött. Itt elsősorban azon új fejlesztéseinket kívánjuk megvalósítani, amelyek a digitalizációval, a hidrogéntechnológiával, vagy akár a hatékonyabb szolgáltatás és innovációs menedzsmenttel kapcsolatosak. Ugyanakkor terveink szerint a projekt ennél sokkal nagyobb, és egészen átfogó rendezést is jelent, többek között a tudományos kutatások alkalmazott formáinak a fejlesztését.
– Az épületeket ugyanakkor meg is kell tölteni élettel...
– Így van. Az elképzelések igénylik, hogy a Pécsi Tudományegyetem akadémiai állománya is tovább bővüljön, hiszen nem akarunk üresen kongó tereket. Törekszünk arra, hogy legyenek olyan életpályamodelljeink, támogató projektjeink, amelyek a fiatal tehetségek itthon tartását segítik, de természetesen emellett minden korosztályban minden oktatót és kutatót támogatni szeretnénk.
– Bár számadatok még nincsenek, azért beszéljünk a következő tanévről, a beiskolázásról. Mik az elvárások?
– A számokat valóban nem ismerjük, ráadásul az is tény, hogy Magyarországon a demográfia úgy alakult, hogy 18–20 évvel ezelőtt volt egy komoly visszaesés a gyermekszületések számában. Ugyanakkor a külföldi hallgatói érdeklődés, nyugodtan mondhatom, továbbra is jelentős. Összességében ezen a téren a tavalyi, a tavalyelőtti számokhoz hasonló eredményt várunk, azaz körülbelül 6400 újonnan beiratkozó hallgatóban gondolkodunk. A külföldi diákok hatását a városra, a megyére nem lehet eléggé hangsúlyozni.
– A gyaníthatóan kevesebb diák egy sor financiális kérdést is felvet.
– Már az első rektori ciklusomban is célkitűzésem volt, hogy kezdjünk valamit azokkal a szakokkal, ahova mondjuk két-három fiatal jelentkezik mindössze, és a végén senki sem szerez diplomát, vagy nem tud elhelyezkedni. Az nem jó senkinek, ha olyan diplomát kap, amellyel nagyon nehéz elhelyezkedni, vagy épp lehetetlen, és az nem jó az egyetemnek sem, ha hatalmas ráfordítással kis számú hallgatót tudunk a végén diplomával kibocsátani.
– Sokszor írtunk már mi is arról, hogy a pécsi egyetem mennyire fontosnak tartja a piac felé nyitást. Vannak új fejlemények?
– Kezdjük azzal, hogy az nem véletlen, hogy immár van egy innovációs rektorhelyettes is, Jakab Ferenc személyében – ez is mutatja, hogy mennyire elkötelezettek vagyunk. Jóval intenzívebb kapcsolattartásra van szükség a környezetünk ipari és szolgáltatóipari szereplőivel. Emellett próbálunk kitekinteni a megye és régió határain túlra is. Az a törekvésünk, hogy az egyetemnek olyan kapcsolatrendszert hozzunk létre, amelynek révén saját bevételeinket növelni tudjuk. Pécs az iparfejlesztésben elmaradt az ország szerencsésebb régióitól, de nem keseregni kell ezen, hanem segíteni a szereplőket. Nyilvánvalóan főleg Baranya megyében, de azért vannak kapcsolataink Tolnában, Somogyban, Vasban és Zalában is, sőt, a határainkon túl is. Ezeket a kapcsolatokat kell erősíteni, valamint bővíteni!