Tudunk róla, de még félünk a mesterséges intelligenciától

A mesterséges intelligencia büntetőjogi alkalmazása külföldi országokban, például az Egyesült Államokban, illetve Kínában, Szingapúrban sokkal előrébb tart, mint hazánkban – mondta prof. dr. habil. Herke Csongor, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető és Polgári Eljárásjog Tanszékének vezetője. A professzor a Szekszárdi Ügyvédi Kamara meghívására érkezett a vármegyeszékhelyre „A mesterséges intelligencia a jogalkalmazásban” című előadásra.

Elmondta, hogy sok helyen nemcsak a nyomozás során használják a korszerű technológiát, hanem a bírósági eljárásban is. A rendőrségi munkában a felderítésben alkalmazható, például bűnözési térképeket elemez a mesterséges intelligencia, és az alapján ad tanácsot, a bírósági szakterületen pedig a döntés előkészítésben segíthet. Példaként említette, hogy a ChatGPT-nek feltette a kérdést, hogy szerinte mi a probléma a rendőrség és a bíróság közvetítő eljárásában, és meglepően korrekt választ kapott.

A probléma az volt, hogy a válasz forrásait nem jelölte meg a technológia. Abban viszont segíthet egy ügyvédnek, ha van egy jogi kérdése, felteszi azt a mesterséges intelligenciának, a válasz pedig elindíthatja a megoldás felé, amelyhez aztán megkeresi a megfelelő forrásokat.

– A mesterséges intelligencia a fejlett országokban már a mindennapok része. Magyarországon inkább még az a jellemző, hogy tudunk róla, de még félünk tőle. De, ha jó keretek között használjuk, segít és nem hátráltat – hangsúlyozta a professzor. Ugyanakkor a veszélyeiről is beszélt, például a deepfake-ről. A technológia képek, videók, hanganyagok meghamisítására alkalmas, és akár egy választás eredményét is befolyásolhatja a használata.

– A hagyományos büntetőjogi eszközök rendelkezésre állnak, a deepfake-re viszont még nincs szabályozás, holott szükség lenne rá – mondta prof. dr. habil. Herke Csongor, hozzátéve, hogy nemrég készített a témában egy jogalkotási tervezetet az Igazságügyi Minisztériumnak.

A szakmai program másik előadója dr. habil. Nagy Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docense volt. Ő többek között a mesterséges intelligencia evolúciójáról beszélt. Úgy véli, aki vissza akarja fogni, kudarcra van ítélve, mert mindig lesznek olyan érdekek, amelyek a fejlesztését szorgalmazzák. Ugyanakkor ő is érzékel problémákat a használata kapcsán, mivel kiválóan alkalmas az emberek manipulálására, hiszen könnyen lehet, hogy a meghamisított felvételen mást lát, hall a fogyasztó az adott személytől, mint amit tőle megszokott. Akár szöges ellentéte is lehet az addigiaknak.

Hozzátette, hogy az új, modern technológia mindig félelmet szül, ami bizonyos esetekben beigazolódik. Ám azt mondta, érdemes nyitottnak lenni az újra, és meg kell teremteni az alkalmazkodás feltételeit. Ez pedig az oktatásban kezdődik, hiszen a következő generációkra vár a mesterséges intelligencia használata. A keddi előadást a Szekszárdi Ügyvédi Kamara szervezte Baranya, Somogy és Tolna vármegye ügyvédjeire részére, illetve hallgatóságként meghívást kaptak ügyészek, bírók és a közigazgatásban dolgozók is.