2023.09.29. 14:00
Ferdinánd király pénzét rejtette a föld
Ma már nem létező falu területén került elő a lelet. A pénzérmék Ferdinánd idejéből, a XVI. századból származnak. Erszényben és rolnizva – tekercsben – kerültek egykoron a földbe. A négy dénár szeptember hónap műtárgya a múzeumban.
K. Tóth Gábor a cikó-ótemplomi – széplaki – erszénylelettel, a dénárok mintha újak lennének. Fotó: Kiss Albert
Vármegyénk területén a középkorban több olyan település is létezett, mely elpusztult a történelem viharaiban. K. Tóh Gábor, a Wosinsky Mór Múzeum régész muzeológusa a Cikó melletti, egykori Széplak faluba kalauzolja az olvasókat. Ugyanis itt került elő a földből az a XVI. századi dénárokat tartalmazó erszénylelet, ami szeptember hónap műtárgya a múzeumban.
A forrásokban Széplak 1402-ben tűnik fel, amikor is a pápa az esztergomi egyháznak adta. Nem sokkal később, 1428-ban a széplaki Szent István király templom plébánosa szerepel a kútfőkben. Egy 1435-ös oklevél kétszer is említi védőszentjével együtt, 1452-ben és 1498-ban hasonló források adnak róla hírt. Az 1553-as évben 5 porta, 53 adózó szerepel az adóösszeírásban, 1554-ben 31, 1565-ben pedig 53 adózó volt feltüntetve. Ám 1729-re a falu már elpusztult, a templomból csak a romok maradtak meg.
A lelőhelyen a 2019-es régészeti terepbejáráson előkerült pénzérmék alapján a falu a 12. századtól a 16. század végéig létezett. A legkorábbi érmék II. István veretei (1116–1131) voltak. Az Árpád korból még II. Béla (1131–1141), III. Béla (1172–1196), IV. Béla (1235–1270) és V. István (1270–1272) érméi datálják a települést. A vegyesházi királyok korából Mária királynő (1382–1387), Zsigmond (1387–1437), V. László (1444–1456) és II. Lajos (1516–1526) pénzei kerültek elő. A török időszakot I. Ferdinánd (1526–1564), Szapolyai János (1526–1540), Miksa (1564–1576) és Rudolf (1576–1608) érméi fémjelzik. Ez utóbbiak sorába illeszkedik az erszénylelet, melyet Vincze Péter múzeumbarát fémkeresős talált meg. A négy darab ezüst dénár az 1540-es évekből, I. Ferdinánd idejéből származik.
A pénzleleteknek ez a típusa egy személy hétköznapi használatra magánál tartott pénzek együttese, melyet elveszített vagy elrejtett. Műszeres lelőhely felderítéskor, több ezer négyzetméternyi területről több száz érem gyűjthető be, de ezek a fémpénzek különböző korúak és nem egyszerre kerülnek a földbe Az erszényleletek esetében a tíz-húsz darab érem egy-két méteres körön belül kerül elő. A nagyobb darabszámú kincsleletek és a szerényebb tételű erszényleletek egyik legjellemzőbb eleme az érmék összetapadása.
Ez a jelenség csak zárt térben, edényben, erszényben valósulhat meg. Az ezüst pénzekben természetes úton jelen levő vagy hozzá kevert réz és bronz ötvözőanyagok az érintkezéskor reakcióba lépnek egymással, korrodálódnak és ez az anyagkiválás „összeragasztja” az érméket. Ebből adódóan bolygatás, szántás, kapálás után is egyben maradnak. Ha a pénzérmék egymáson lapjával helyezkednek el, akkor felületük nem csak részlegesen tapad össze. Ekkor rolniban – tekercs formában – kerülhettek a földbe. Illetve ugyanígy kerültek onnan, mint ahogy ez esetben is történt.
Közel negyven évig uralkodott
I. Ferdinánd (1503, Alcalá de Henares – 1564, Bécs) olvasható az internetes Wikipédiában, a Szent Római Birodalom – Német-római Birodalom – császára volt 1556-tól, továbbá Magyarország és Csehország királya 1526-tól, valamint Ausztria főhercege 1521-től haláláig. Trónra kerülése előtt testvére, V. Károly német-római császár nevében a Habsburg-ház örökös tartományait kormányozta.
Ferdinánd Szép Fülöp és Kasztíliai Johanna negyedik gyermeke egyben második fia volt. A kezdetben osztrák főhercegi címet viselő Ferdinánd szeretett felesége, Magyarországi Anna, valamint testvére, Ausztriai Mária és a korábban megkötött Habsburg–Jagelló házassági szerződés (1506) értelmében tartott igényt a magyar és a cseh trónra. Bátyja idővel szétosztotta birodalmát Ferdinánd és legidősebb fia, Fülöp között. Utóbbi örökölte a spanyol területeket, míg Ferdinánd a császári címet és az örökös tartományokat.
Uralkodásának két legjelentősebb eleme az Oszmán Birodalommal való konfliktus, valamint a protestáns reformáció, amely több vallásháborút is eredményezett országaiban. Magyarországi politikáját meghatározta a Szapolyai Jánossal szemben az ország irányításáért folyó közdelem, és az ennek következtében kialakult polgárháborús konfliktus. Katonai jelenlétével és a végvárrendszer kiépítésével megakadályozta, hogy az egész Magyar Királyság török kézre kerüljön.